A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vári Dezső, FETIKÖVIZIG: A Beregi belvízrendszer fejlesztési koncepciója vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával
Igaz, ez a terület a növénytermesztés számára nem kedvező a kötött vályogos agyagtalajon a termesztés költsége sokkal magasabb, mint az ország más területein. Így a mezőgazdaságból élő gazdálkodók ebben a térségben a magasabb ráfordítás miatt kisebb jövedelemmel számolhatnak. A fent leírtak következtében a térségben gazdálkodók nem tőkeerősek, fejlesztésre keveset tudnak fordítani. A rendszerváltást követően az állattenyésztés jelentősen csökkent, főleg a szarvasmarha állomány szenvedte el a legnagyobb veszteséget, míg régebben 100 ha-ra 20 db szarvasmarha jutott, addig 2005-ben már csak 0,6 db. Jelenleg a területen a legelők egy részét juhokkal legeltetik, más részük pedig parlagon marad. Az állattenyésztés jövedelmezőségének csökkenése magával hozta azt, hogy a háztáji gazdaságok gyakorlatilag megszűntek, a falvakban lakó emberek kis része csak saját kielégítésére tart jószágot, főleg sertést és baromfit. A terület éghajlati és talajadottságai a gyümölcstermesztésre kiváló. A kistérségben ugyanúgy, mint az előző évtizedekben is az alma termesztése a fő tevékenység. Az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően, mely arra irányult, hogy a régi gazdaságtalan gyümölcsösöket lecserélje, csak részben sikerült. E program célja volt az is, hogy a piacon olyan fajtákkal jelenjenek meg a termelők, melyek mutatósabbak, tartósabbak és jobban eladhatóbbak legyenek. A program a fajtaváltás tekintetében elérte a célját, de a megfelelő piaci értékesítés a termelők összefogásának hiányában nem kellően jött létre. Az ágazat jövedelmezősége mára már rendkívüli mértékben lecsökkent, mivel sokan az almát a léüzemek felé tudják csak értékesíteni. Jelenleg a térség agrárgazdálkodói nagy ráfordítással és kis jövedelemtermelő képességgel tudnak gazdálkodni. A gyengébb adottságú földterülettel rendelkező gazdák a területük hasznosítását erdők telepítésével próbálják hasznosítani , melyhez Uniós támogatás is igényelhető , így ezen hasznosítás a gazdák számára hosszú távú jövedelmet biztosít. Az agrárolló nyílása tovább rontja a térség vállalkozóinak helyzetét, mivel így a fejlesztésre egyre kevesebbet tudnak fordítani. Mezőgazdasági hasznosítási szempontból a belvízvédelmi szakasz területmegoszlása művelési ágak szempontjából az alábbiak szerint alakul: 5.táblázat (művelési ágak) Művelési ág Terület [km2] Eloszlás [%] Szántó 157,8 41,75 Gyümölcsös 8,1 2,14 Rét, legelő 82,9 21,93 Erdő 57,8 15,29 Belterület 25,8 6,83 Egyéb 45,6 12,06 A Beregben az intenzív növénytermesztés nem gazdaságos a földek gyenge minősége miatt. Így érdemesebb kisebb befektetést igénylő bioterméket előállítani, mely ugyan kevesebb hozammal jár, de jobban eladható és magasabb áron. A Beregi kistérség területén jelenleg 3500 gazdálkodó folytat mezőgazdasági tevékenységet. A térség agrár vállalkozói közül mintegy a gazdálkodók 6%-a rendelkezik 100ha-on felüli földterülettel. Ezen gazdálkodók nagy része állattartással is foglalkozik szarvasmarha tartás , juhászat, setés tenyésztés. Az 50-100 ha -os területtel rendelkező gazdálkodók nagy része csak szántóföldi növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozik és csak kisebbik részük foglalkozik állattartással főleg (juhászat). A 20-50 ha-os területen gazdálkodók főleg 11
