A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kovácsné Oltyán Eszter, Dr. Vasas Ferencné, KÖTIKÖVIZIG, dr. Wágner János, Mátrai Ildikó, Eötvös József Főiskola: Az élővíz-csatorna jó ökológiai potenciáljának meghatározása
Ha megnézzük az egyes mintavételi helyekhez tartozó értékeket, akkor a Gyula, Alsó-körgáti zsilipnél látszik a vízminőségen a tápvíz közelsége, mivel a minősége gyakorlatilag minden paraméterre nézve erősen közelít a Fehér-Körös vízminőségéhez. Ez az állapot még a veszelyi mintavételi helynről is többé-kevésbé elmondható. Az alsó szakaszt jellemző két mintavételi helyen az elemzések azt mutatják, hogy a megfelelő frissvíz biztosítása esetén a szervetlen növényi tápanyag- és a szervesanyag-tartalom kivételével az előírt határértékek tarthatóak. A jelenlegi állapotban az adagolt frissvíz mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy megoldja a békéscsabai tisztítótelep által a folyóba bocsátott nagy mennyiségű szerves-anyag és tápanyag problémáját. 4. ábra. Az összes-P értékei az Élővíz-csatorna hossz-szelvénye mentén, öt éves adatsor alapján Következtetések, javaslatok Átlagosan 86 évente azoknak a napoknak a száma, amikor nem volt meg a vízfrissítés lehetősége. A már meg lévő technikai adottságokat kihasználva, illetve a közelmúltban történt fejlesztések során kiépített tárgyi feltételek mellett (VASAS és CZAKÓNÉ, 2006), a vízkormányzásra nézve adottak a feltételek arra, hogy folyamatos, 1 m3/s-os állandó vízhozamot biztosítson a csatorna teljes hosszán. A megvalósulás feltétele az anyagi terhek megoszlására irányuló társadalmi megegyezés. Ez a vízfrissítés a legtöbb vízkémiai paraméterre nézve megfelelő lenne ahhoz, hogy a határértékek a megadott limitek között maradjanak. Kivételt képez az alsó, Békéscsaba alatti szakaszon a szervesanyag- és a tápanyag-tartalom. Ennek kérdése csak abban az esetben oldódna meg, ha a békéscsabai városi szennyvíz befogadója nem az Élővíz-csatorna lenne, illetve, ha a szennyvíztisztító nitrogénre, foszforra nézve jobb hatásfokkal üzemelne. Ebben az esetben idővel akár a kockázatosság is megszűnhetne. A dolog nem reménytelen, már folyamatban van egy projekt, mely a tisztító telep korszerűsítésére irányul (VASAS és CZAKÓNÉ, 2008). Az Élővíz-csatorna a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, elsősorban belvízbefogadó szerepet tölt be. Azonban ennél több egyéb funkció is kötődik hozzá, amelyeket az állam nem akar, vagy nem tud megfelelően kiszolgálni. Sajnos, a jogszabályok nem adnak egyértelmű útmutatást, mert a vízgazdálkodásról szóló törvény is 5
