A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Sólyom Péter, KÖTIKÖVIZIG: A belvízreform mintaterületként kiválasztott Dobai belvízrendszer 2007-2013 között tervezett főművi, társulati, önkormányzati fejlesztési elképzeléseinek összhangja
(A 2. sz. helyszín II. változata az elöntendő területet szűkíti a keresztező 750 kV-os nagyfeszültségű elektromos távvezeték oszlopok elöntését, és ezzel ártéri oszlopként történő átépítését mellőzendő) A hidrológiai vizsgálatok során számított lefolyási értékek a Dobai belvízrendszerben: Aszályos időszakban (1990.): 1,56 millió m3/év. Belvizes időszakban (1999.): 2,78 millió m3/év. (A belvizes évi lefolyás nem számol az árvíz okozta szivárgó víz mennyiséggel, melynek értéke korábban jelentős volt.) A Csataszögi . (I.változat) tározótér kapacitása láthatóan a belvizes időszakban is elégséges. A Csataszögi. (II. változat) tározótér kombinálva a 1. sz. Pusztasülyi tározótérrel (összesen 2,56 millió m3/év) tározási kapacitása átlagos évben elégséges, belvizes időszakban kevés. A Csataszögi (II. változat) önmagában kiépítve átlagos évben sem képes az éves lefolyás befogadására. Itt a tározó maximális üzemvízszintre történő feltöltését követően a többletvizet ha lehetőség van rá gravitációsan, ha nincs szivattyúsan a Tisza felé tovább kell vezetni. Vízpótlást, illetve szüksége esetén frissítővizet az J.III-2-3. öntözőcsatornából a kialakítandó vízpótló útvonalon a 19. sz csatorna Sulymoslaposi szakaszába lehet vezetni. Másik lehetőség a J. III-2. öntözőcsatornából a 72. belvízcsatornán, vagy a J. III-2-1. öntözőcsatornán keresztüli vízladás a Doba csatornába, majd a 3+990 km sz.-be tervezett műtárgy használatával a feltöltőcsatornán keresztül a 19. sz. csatorna 4+140 km sz.-be való vízbevezetés. Az előzetes műszaki tartalom alapján független, külső cég által készített gazdaságossági vizsgálat gazdasági-társadalmi- környezeti értelemben megvalósításra javasolta a projektet. A belvízrendszer belvíztározási célú kiválasztása során elsődleges szempont a síkvidéki vízgyűjtőkre ritkán jellemző domborzati tagoltság volt, ez az oka annak is, hogy előzetesen árvíz csúcs csökkentő tározóként, majd jelenleg a Nagykörűi Tájgazdálkodási Rendszer területeként veszik a VTT keretein belül figyelembe. A belvízrendszer belvíztározási célú igénybevétele a VTT elképzeléssel összhangba hozható és további tervezéssel a későbbi igényekhez jobban igazítható vízgazdálkodási lehetőségeket eredményez. Jelenlegi és tervezett állapot, a vizsgálat célja: A belvízrendszer vízelvezető művei a külterületi, elsősorban mezőgazdasági területek belvizén túl befogadják öt település csapadékvizét is. Az öt településből négy, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Csataszög csapadékvizének közvetlen befogadója társulati kezelésben/üzemeltetésben lévő belvízcsatorna, ahonnan a víz a Doba belvízcsatornába, vagy a 19. sz. belvízcsatornába jut. A KÖTI-KÖVIZIG kezelésű Doba és a JNKSZ Megyei Szakigazgatási Hivatal kezelésében lévő 19-es belvízcsatorna kettős működésűek, halastavi és szántóföldi öntözővizet biztosítanak a Jászsági öntöző fürtön keresztül. A két jelentősebb csatorna gravitációsan, vagy szivattyúsan vízteleníthető. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív program 2008-2010 évi akcióterve lehetőséget biztosít a települési bel- és külterületi vízrendezési művek fejlesztéséhez pályázat benyújtására az Önkormányzatok és a Vízügyi Igazgatóságok számára. (A vízgazdálkodási társulatok pedig ÚMVP forrásból fejleszthetik belvízvédelmi műveiket.) 2
