A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Béla, KÖTIKÖVIZIG: Összehangolt térségi vízrendezési fejlesztés 2007-2013 = belvízgazdálkodás?
ÖSSZEHANGOLT TÉRSÉGI VÍZRENDEZÉSI FEJLESZTÉS 2007-2013 = BELVÍZGAZDÁLKODÁS? HORVÁTH BÉLA KÖTI-KÖVIZIG Bevezetés A különböző - méltán mértékadónak nevezhető - források a közeli jövőnkre igencsak hasonló, sötét képet festenek. 2003-ban Láng István akadémikus elnökletével és több száz szakértő bevonásával a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA néven közös kutatási projektet indított a globális felmelegedéssel kapcsolatos teendők meghatározására. A projekt nevének jelentése: Változás-Hatás-Válaszadás. A VAHAVA-jelentést 2006-ban publikálták, és az a következő sarkalatos megállapításokat teszi: 1. A Kárpát-medence mediterrán jellege erősödni fog, ami folyamatos és fokozatos felmelegedésben, valamint csökkenő mennyiségű átlagos csapadékban fog megmutatkozni. 2. A magasabb hőmérséklet és a szárazabb éghajlat következtében a szélsőséges meteorológiai események száma, intenzitása, és a gazdaságra gyakorolt hatása egyaránt növekedni fog. A VAHAVA-jelentés a fenti tényekből kiindulva több tucatnyi ajánlást fogalmaz meg különböző szintű döntéshozók számára. Ezek közül a legfontosabb ajánlás a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozására tett javaslat, amely először 2004. május 7-én hangzott el egy témában rendezett konferencia keretében. A másik dokumentum, amelyből idézek dr. Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai című dolgozata, melynek alcíme: Javaslatok tervezési munkák megkezdésére a klímaváltozásnak és Magyarország sajátos földrajzi helyzetének figyelembe vételével. „A tagadhatatlanul folyamatban lévő klímaváltozás súlyos nemzetközi konfliktusokat, sőt háborúkat is megindíthat, amiknek már előjelei is vannak. Itt csak néhány kirívó példára hivatkozom. A klímaváltozás következtében az északi pólus övezetében várható nagymértékű hőmérsékletemelkedés annyira lecsökkentheti, sőt helyenként meg is szüntetheti a hó- és jégtakarót, hogy majd a földalatti nagymennyiségű fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) gazdaságos kitermelése lehetővé válik. A konfliktusok előjelei máris tapasztalhatók a területileg érintett országok (Kanada, USA, Dánia, Norvégia, Oroszország és Grönland) között. Sajnos az Északi Pólus környékének kihasználására még nincs nemzetközi egyezmény, szemben az Antarktisszal, amire már vannak nemzetközi megállapodások. Egy másik súlyos feszültséget okozó és még háborúkat is előidézhető probléma a folyók vízkészletének megosztása. Ilyen konfliktusok már eddig is voltak (Euphrates, Jordán), de még sok helyen másutt is felmerülhet, éspedig nemcsak a vízhasználatok megosztása, hanem az árvízveszélyek és a hordalék-terhelések megnövekedése miatt (például a Ganges és a Duna vízrendszerében).
