A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csereklye E. Krisztina, dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke, dr. Penksza Károly, Loksa Gábor, SZIE MKK KTI: A Váci-liget vízrendszerének szabályozási kérdései a vizes élőhely védelem tükrében
1957: Elkészül a Liget északi felén a Stadion. 1972-4: Sarkantyút építenek a Dunán, a köztes területet feltöltik, alatta szennyvíztisztítót építenek. 1978: A Ligeti-tó mai jellegének kialakítása, vízszint emelése. 1983: A tó kotrása és a park feltöltése. 1989: Az ártéri erdő ledózerolása, terület feltöltése. A messze nem teljes felsorolásból látszik, hogy milyen változásokon ment keresztül a VáciLiget vízrendszere és élővilága. Mindezekből megállapítható, ahhoz hogy a vízrendszerrel kapcsolatban álló élővilág ilyen állapotban és gazdaságban fent tudott maradni, egy ilyen intenzíven változó környezetben, - közvetlen a város szélén - azt mindenek előtt mozaikos refugium területeinek fennmaradásának köszönheti. Az élővilág szempontjából különös jelentőséggel bír az a további körülmény, hogy ebben a kis térségben a vizes területek reprezentánsainak olyan széles spektrumával találkozunk, amely magában foglalja a hazai víztípusok jelentős részét: forrás, mocsár, tó, patak, ártér és folyó (3. ábra). Ezek a biotópokra szerveződő életközösségek, ökoszisztémák a beavatkozások következtében átalakultak, funkciójuk erősen csonkult, jelentős részük megsemmisült. Ilyen például a forrásöv élővilága, a keményfás liget (Illyés 2005). Mégis a vizsgálatok azt mutatják, hogy a térség élővilága, életközösségei funkcionális szintig rehabilitálhatóak, egységes funkcionális rendszere helyreállítható (Bíró 2000, Urbanitás 2004). A VÁCI-LIGET VÍZRENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOSAN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK A honi vízterek rehabilitációjának kutatásával, vizsgálatával, szinte minden vízteret érintő szakma foglalkozik, a vízügyi- és bányamérnököktől kezdve a haltenyésztőkig, továbbá az agronómusok, kert- és tájtervezők, biológusok, hidrobiológusok, limnológusok és ökológusokig bezárva. A szakágak mindegyike a maga sajátos módszerével közelíti meg egy- egy tó problémáját, és a maga szemszögéből, sajátos eszközeivel nyomja rá bélyegét az általa készített tanulmányra, rehabilitációs javaslatra (Horváth 1999). A Váci-Liget vízrendszerének ökológia problémájával és a lehetséges rehabilitációjával több tanulmány foglalkozott az elmúlt évtized alatt. Készült olyan munka, amely csak érintőlegesen foglalkozik a Liget vízrendszerének problémáival, valamint a javasolt beavatkozásaival (Bíró 2000, 2002, Szilágyi 1992, Urbanitás 2004, VPHI 2005), de készült olyan tanulmány is, ahol a Liget vízrendszerének a problémái és a rehabilitációjának lehetőségei kerültek előtérbe (Illyés 2005, Horváth 1998, 1999). A tervezetekben felhasznált vizsgálati adatsorok jelentős részét az ENVICOM és a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség bocsátotta ki. Az ENVICOM vizsgálati tanulmányának nem volt célja, a térség élővilágának taxonómiai felmérését elkészíteni, ezért a kérdéskört csak annyiban érinti, amennyiben a fajok társulások és életközösségek valamilyen szempontjából lényegesek a vizsgált terület szempontjából. A területen élő állat- és növényfajokról, a Göncöl alapítvány készített részletes tanulmányt (Bakó et al. 2002, Réti 1997). A Váci-Liget vízrendszerének morfológiai és ökológiai működés alapján is eltérő elemei meghatározzák a víztér kölcsönhatásait. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az elértő ökoszisztémák kölcsönhatásai és cönózisok, illetve azok egymáshoz viszonyított anyagcsere folyamatai úgy mennyiségben, mint minőségben is eltérnek (Illyés 2005). 6
