A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Czubók Ferenc, FETIKÖVIZIG: A Felsőszabolcsi belvízvédelmi rendszer üzemeltetési tapasztalatai
Az 1999. évi vízvisszatartások alapján a következőképpen javasoljuk a belvíztározást megvalósítani. A 8. táblázatban *-galjelölt sornál a műszaki megoldás rendelkezésre áll, itt elsősorban az üzemelési megoldásokat kell meghatározni. A **-galjelölt sornál a megjelölt csatorna szelvényekben viszont szükséges vízkormányzó zsilip beépítése, amely egyben szabályozó műtárgy is. E szelvényekben lehetőség van ideiglenes betétpallós elzárás kialakítására is. A kijelölt területeknél a tározási lehetőségeket külön-külön a helyi körülmények figyelembe vételével kell tételesen mérlegelni és kialakítani. A vízvisszatartással csökkenteni lehetne a belvízszivattyúzás mértékét, és így a költségeket is. 5.2 Vízhasznosítási lehetőségek Vízhasznosítás Öntözővíz szolgáltatást a Nagyhalászi Agro-Halász Kft igényel, melyet a Belfő főcsatornából felszíni vízkivétellel tudunk részükre biztosítani. Az elmúlt évtized tapasztalata az, hogy egyre jobban elterjedt a csepegtető öntözési mód, mely víztakarékos és elsősorban kutas vízkivételi lehetőséggel van megoldva. Főleg gyümölcsösök telepítésénél, de paprika, paradicsom, földieper termesztésénél alkalmazzák. Ez az öntözési mód energia és víztakarékos, esőztető öntözés csak a kiépített területen van, mint a Rakamazi- és a Vencsellői Öntözőfürtön. Az állandó vízzárású helyeken az elmúlt időszakban megindult a horgászati, halászati helyek kialakítása. E téren jelentős előrelépés lehetséges, ha a kormányzat támogatási lehetőséggel biztosítja a terület művelési ág változtatását. Szennyvízelhelyezés A települések vezetékes ivóvízellátása 100%-os, viszont a szennyvízelvezetés és tisztítás ettől jóval el van maradva. A szennyvízszikkasztás miatt a talajvízszint a belterületen tartósan magasabban helyezkedik el mint korábban, és belvizes időszakban hozzájárul az elöntések nagyságának és tartósságának a növekedéséhez. Ez a probléma a települési szennyvizek elvezetésével fog megoldódni várhatóan 2013 után. Ennél nagyobb, a belvízrendszer üzemrendjére közvetlen kihatással járó probléma a Belfő csatorna tisztított szennyvizbevezetés okozta többlet terhelése. A határértékek betartása mellett is jelentős a szervesanyag terhelés a főművi csatornáinkon, melynek következményeként aránylag rövid idő alatt a csatornák növényzettel való benőttsége nő, a teljesítő képessége jelentősen csökken. Megoldás lenne, ha a tisztított szennyvizeket nem közvetlenül az élő vízfolyásba vezetnék, hanem például továbbtisztításra és tározásra is alkalmas területen helyeznék el (természetes tisztítás, oxidációs tó), így jelentősen csökkenteni lehetne az elő vízfolyás szervesanyag terhelését. Vizsgálataink szerint találhatók ilyen, általában mélyfekvésű területek. Belterületi vízrendezés A belterületek belvízrendezése - az elmúlt 15 év alatt végbement fejlesztések ellenére - nincs megoldva. Egyrészt csak részben valósultak meg a települések csapadékvíz csatornázása, másrészt nem biztosított a belterületeken összegyülekező víz elvezetése, mivel legtöbbször a külterületeken lévő nem főművi csatornák a befogadók, amelyek elhanyagolt állapotúak. Korábban a belterületi belvizet is befogadó csatornák fejlesztéséhez nem készültek olyan tanulmánytervek, amelyek számoltak volna a települési belvizek elvezetésével. A települések csapadékvíz csatornázása során várhatóan növekedni fog a belvízrendszer terhelése, amely befolyással lehet annak üzemrendjére is (gyorsabb összegyüle- kezés). A településrendezési tervekben kerülni kell a belvízveszélyes, mélyfekvésű, talajvíz feltöréses területek beépítését. 16
