A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
7.3.4. Logisztikai feladatok A védekezés egyik alapelve az legyen, hogy a korábbinál mindig nagyobb árhullámok kivédésére kell felkészülni. Maga a megfelelő felkészülés pedig a védekezés egyik alapfeltétele. A vezényelt (OMIT által szervezett), katasztrófavédelmi, honvédségi, önkormányzati és egyéb erők védelmi szervezetbe való integrálása jelentős szervezési feladatot jelent. A készenléti szint meghatározása után azonnal meg kell kezdeni a logisztikai tevékenységet. Árvízvédekezés idején a szakaszvédelmi központ helyi logisztikai bázisként is szolgál. Legfontosabb logisztikai feladatok az alábbiak: • az előre lekötött védekezési erőforrások rendelkezésre állásának ellenőrzése, pótlása szükség szerint • szállítási, gépbiztosítási és munkaerő erőforrások szerződéseinek összeállításához - megkötéséhez • anyag - és eszközigények folyamatos összeállítása megfelelő tartalékképzéssel • létszámbiztosítás (igény összegyűjtése, továbbítása) • világítási tevékenység szervezése • vezényelt védekezési erő megfelelő ellátása • egészségügyi segítségnyújtás szükség esetén • védőitallal való ellátás • raktározási - raktárkezelési tevékenység A logisztika esetünkben a védekezési anyag, eszköz és erőforrás áramlását, valamint az ehhez kapcsolódó információ-, érték-, energia-, és munkaerő - áramlást jelenti. Fontos feladat lehet például az, hogy a védekezés korai szakaszában ki legyen próbálva a mobiltelefon szolgáltatói hálózati lefedettség , és minden egyes mobilkészülék, valamint az URH és vonalas távközlési rendszer. Hiányosság esetén intézkedni kell a szolgáltatók felé. Az ÉKÖVÍZIG védekezés során a logisztikai feladatok érintik a teljes vízkárelhárítási szervezetet, de elsősorban a Vízkárelhárítási Szolgálatokon belül a Szállítási, anyag- és gépellátó szakcsoport 81
