A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
Ebbe természetesen beleértendő a szakaszvédelem-vezető, a műszakiak és a logisztikai hátteret biztosítják. Nyilvánvaló az, hogy - a lecsökkent létszám mellett - nem tudjuk ellátni egy nagyobb védekezés jelentkező feladatait. A saját állomány mellett így esetenként nagyszámú szakember gárdát kell vezényelni elsősorban más KÖVIZIG-től. Fentiek miatt tehát elsőrendű feladat a védekezési munkák megfelelő menedzselése. A Terv összeállításánál törekedni kell arra, hogy az ún. idegen műszaki állomány integrálása gyors és eredményes legyen a helyi védekező szervezetbe. Ehhez a tájékozódást és a mindenkori helyzetállapotot megjelenítő dokumentumokat és/vagy információkat a védekezésben résztvevők számára folyamatosan biztosítani kell. Az árvízvédelmi szakasz(ok) szervezetének helyi felépítését a következő ábra mutatja be a jelenlegi és ajánlott működési állapotának megfelelően. 7.3.2. Védekezési erőforrások előzetes biztosítása A védekezés eredményességét döntően befolyásolja az erőforrások előzetes biztosítása és folyamatos rendelkezésre állása, illetve lekötése. Ez mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt értendők. Megkülönböztető, illetve megkülönböztetendő a „belső” és a „külső” szóba jöhető erőforrás. Szóba jöhető - kalkulálható védekezési humán és egyéb erők az alábbiak lehetnek: • ÉKÖVÍZIG saját állomány (Tokaji Szmség, társegységek) • Saját nyugdíjasok, volt vízügyes dolgozók • Segédőri létszám • Idegen (vállalkozói) erőforrások (jármű, gép, eszköz és fizikai dolgozók) • Önkormányzat által biztosított emberek • Más KÖVIZIG állománya • Katasztrófavédelem • HM és BM erők • Önkéntesek 74
