A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

A célzott vizsgálat nem volt véletlen és indokolatlan, mivel a Szigetközben az 1954. évi kisbodaki és az 1980. évi kettős-Körösön történt gátszakadások igazoltan holtmeder keresztezésben következett be hidraulikus talajtörés miatt.

Általánosságban is igaz az, hogy a holtág, holtmeder-keresztezésekben várható olyan többrétegű altalajszerkezet megjelenése, amelyben hidraulikus talajtörés (buzgár) alakulhat ki jelentősebb árvízi terhelés esetén.

A holtág, holtmeder-keresztezések sorolásának egységes elve, pontrendszere:

• az altalajban rejlő veszélyesség a holtmeder alakulat jellege szerint

• a keresztezési szakasz és a beszivárgási hely közötti távolság adta veszélyesség

• a beszivárgási hely várható változása adott veszélyesség figyelembevételével

• az adott keresztezési szakasz kezdő és záró keresztszelvényére külön-külön pontszám adandó, aszerint, hogy a mederalakulat mely részére esik illetve várható beszivárgás helyétől mekkora távolságra van

• pontszámokkal kell értékelni a keresztezési szakasz előtti holtmeder jellegét

Rangsorolás:

20-25 pont

I. rangsorolású szakasz

15-20 pont

II. rangsorolású szakasz

10-15 pont

III rangsorolású szakasz

6-10 pont

IV. rangsorolású szakasz

6 pont

V. rangsorolású szakasz

A védelmi szakasz Nyilvántartási Tervének mellékletét képezi a J-27-es holtág 1983.évi munkái (MTO, tervszám: 4561983)

A holtág, holtmeder keresztezéseket a „Holtágkeresztezések minősítése, 1981” ÉVÍZIG dokumentum alapadataiból kiindulva a jellemzőket és a minősítés szempontjából a helyszínen is felülvizsgáltuk a jelen állapotában (2007. augusztus).

Táblázatban lett rögzítve a 7.3.2. sz. pontban:

• keresztezés jele

• kezdő és végszelvénye

• veszélyességi csoport minősítése

• szerepel-e az NKBT listán?

5.7.7. A töltések „szerkezetes talaj” problémája

2001. márciusi rendkívülinek minősíthető árvíz során a Felső-Tiszán Tivadar-Tarpa közötti mintegy 2700 m kiépítetlen töltésszakasz volt. Az ide tervezett munkálatokat 2000. évi tél eleji időszakban abba kellett hagyni.

Szakadások csak ezen a szakaszon következtek be, a megerősített védvonalakon semmilyen számottevő árvízi jelenséget nem észleltek.

67