A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

Védősáv (töltés menti sáv) az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán - annak lábvonalától számított - 10 - 10 m szélességű területsáv.

Ennek a sávnak a tisztán tartásáról feltétlenül gondoskodni kell, itt sem fa, sem építmény nem helyezkedhet el.

A védősávokban (a hullámtéren és a mentett oldalon) lévő fával - bokrokkal benőtt szakaszok felmérése megtörtént és az eredmény táblázatban lett rögzítve.

Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére (az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény alapján) véderdő telepítését elrendelő hatósági határozatban a Tisza mentén 80 m szélességű erdő telepítését kell elrendelni (védő erdősáv).

A védősávról és a védő erdősávról a Kormány rendeletben intézkedik.

Ez a Kormány 21/2006. (I. 31) Korm. rendelete a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésévek kapcsolatos eljárásról szóló rendelet.

Hatályán kívül helyezte a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet.

5.7.3. Fák telepítése

A helyesen telepített hullámtéri erdő igen hasznos, azonban a fákat és cserjéket nem szabad a töltés közelébe engedni.

Az 1954. és 1956. évi dunai árvizek élesen hívták fel a figyelmet erre. Több töltésszakadási helyen feltárásra került az, hogy a töltés alatt visszahagyott tuskók és fagyökerek elkorhadásuk után valóságos üreg és csőhálózati rendszert képeznek.

5.7.4. Az állati kártevők hatása a földmű védőképességére

A kártevők fajtái általában ismertek, kevésbé ismertek és feltártak azonban a káros tevékenységük milyensége és méretei.

A leggyakoribb kártevők életmódját és jellegzetességeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

■ A vakondok a kötöttebb talajt kedveli,járatai 30 - 60 cm mélyen fekszenek a föld felszíne alatt,

Ezek hossza gyakran eléri a 30 - 50 métert is. Télen is „üzemel”, járatait lesüllyeszti a fagymentes övezetbe.

Jelenlétére a jellegzetes vakondtúrások figyelmeztetnek.

■ A pocokfélék közül földműveinkre legveszélyesebbnek az ún. kószapockok.

Vadászterülete a növényzet gyökérzetének alsó síkjába fekszik, annak hossza a több száz métert is meghaladhatja.

Vadászterületéről nehezen riasztható el, földtúrásai nagyobbak és gondozottabbak mint a vakondé.

63