A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

5.2. Elöntési kockázat az altalajtörési valószínűsége és a meghágás alapján

Az altalaj törése és a meghágás hazánkban a töltésszakadások okát több mint 80%-ban adta.

A meghatározott tönkremeneteli valószínűségek ismerete alapján a védett (védendő) érték figyelembe vételével dönthetünk a töltés biztonságának kielégítő voltáról.

A VIZITERV Consult Kft által összeállított „TAKTAKÖZI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER AKTUALIZÁLT FEJLESZTÉSI TANULMÁNYA a 2000. áprilisi árvíz alapján” dokumentum elméleti és gyakorlati szinten is elemzi az elöntési kockázat két fő kiváltó okának értékeit.

Ennek kivonatát az alábbi táblázat tartalmazza.

Szelvény (tkm)

Bekövetkezési valószínűség

töltésmeghágásra

altalajtörésre

0 + 000 - 7 + 196

0,0045

0,00003364

7 + 196 - 10 + 241

0,0069

0,000256

10 + 241 - 17 + 555

0,009

0,00000784

17 + 555 - 31 - 100

0,0065

0,000169

31 + 100 - 35 + 600

0,0078

< 0,00000001

35 + 600 - 45 + 348

0,005

0,000324

Meghágás szempontjából a Tokajtól távolabbi Tisza töltések az országos átlagtól rosszabb állapotot mutatnak.

5.3. Műtárgyak ismertetése és azok állapota

A védtöltésbe beépített, különböző célú műtárgyak minden esetben megszakítják a védvonal anyagi összefüggését.

Fentiek miatt is - valamint koruk és állapotuk okán - a műtárgyak lokális hibaforrásnak tekinthetők

A gátakba beépített műtárgyak lehetnek: gravitációs zsilipek, nyomócsövek, szivattyútelepek és általában nem vízgazdálkodási célú egyéb keresztezések.

Négyféle káros jelenség fordulhat elő:

■ zárószerkezet meghibásodás ^ vízbetörés

■ műtárgy melletti és/vagy alatti szivárgás ^ talajtörés

■ szerkezeti repedés, törés ^ talajtörés (kimosódás, kiüregelődés)

■ szivattyútelepi csatornák depressziós hatása ^ buzgárképződés

Árvízmentes időszakban az őszi felülvizsgálat során minden védtöltésbe épített műtárgy vizsgálat alá esik. Ekkor történik minősítése is.

A műtárgyak védelme protokollja röviden az alábbi:

■ éjjel - nappali (vészőri) megfigyelés

■ zárási és/vagy zárószerkezeti hiba esetén ideiglenes elzárás megvalósítása

■ nyomócső esetén a nyomást azonnal meg kell szüntetni.

52