A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
5. Az árvízi kockázat egyes tényezőinek számbavétele és értékelése Az árvízi kockázat tényezőinek száma igen magas és összetétele sokrétű. Ezek műszaki, gazdasági, jogi és egyéb tényezők összessége. A szerkezetek állapota és védképessége mellett jelentős szerepet képviselnek a lokális problémák hatásai, valamint az emberi tényezők. Ezek felsorolása igen terjedelmes lenne, ezért a legfontosabbak átfogó elemzését - értékelését végeztem csak el. 5.1. A folyók árvízi vízjárása A tél folyamán felhalmozódott hónak, illetve annak olvadásának és a tavaszi esőzések következménye az, hogy a Tiszán az éves legnagyobb vízállást adó árhullámok közel fele március - április hónapokban jelentkezik. Az esőzés maximuma május - június hónapokban van. Ezen kívül október végén - november elején is lehet komoly árhullám a Tiszán. A Szamos esőzésből származó árhullámai (melyek télen, tavasszal és nyáron általában egybeesnek a Tiszáéval) rendszerint pár napos késéssel érkeznek a torkolathoz. Hóolvadás esetén a vízgyűjtő kiteltsége és alacsonyabb volta miatt az árhullám előbb érkezik Vásárosnaményre, mint a Tisza árhullámai. A Bodrog jobb parti parapetfalas töltésszakasz megerősítése a 2000. tavaszán 2000-ben, 2001-ben és2006-ban is megerősítésre szorult a Tokaj, Széchenyi-sétány melletti Tiszalöki vízlépcső a jég fogságában (2003. január 6) szelvényhiányos töltés-szakasz A Jégvirág I-II jégtörők szállítás utáni vízre téte 45
