A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
A települések belvíz veszélyeztetettségét csökkentette a szennyvízelvezetések kiépítése. Jelentős probléma azonban továbbra is az, hogy - kevés települést kivéve - nincsenek korszerű csapadékvíz elvezető rendszerek. A belvízrendszerjárulékos hasznosítása az öntözés, halászat - horgászat és az ökológiai vízpótlás. Ezt elsősorban a Taktaközt szinte kettészelő Taktaközi-főcsatorna biztosítja, mely kettős hasznosítású (belvizes és vízhasznosítási célú). Védett terület a Kesznyéteni tájvédelmi körzet, mely a Taktaköz déli részén található (Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger). A Taktaközi belvízrendszer több ütemben alakult - épült ki. Az ármentesítő társulatok a belvízlevezetést csak utólag - az árvízmentesítés döntő tömegének elvégzése után - iktatták feladataik közé. A belvízrendezés alaptervei 1883-ban készültek el. Tényleges rendszerszemléletű munkavégzésre az I. világháborút követően került sor. 1963-ban és 1970-ben az újabb több ezer hektáros elöntések bizonyították a meglévő belvízrendszer kiépítésének hiányosságait. A Prügyi szivattyútelep pl. 1971-ben nyerte el mai kapacitását. 1970-es években kiépült a Taktaközi öntözőrendszer. 1999-2001. között megvalósult a Tiszadob-Kenézi és a Taktaföldvári szivattyútelepek rekonstrukciója. A belvízrendszer állami műveinek kezelője az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Miskolc), a társulati műveké pedig a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat (Szerencs) Az állami kezelésű létesítmények közé a torkolati szivattyútelepek, a főcsatornák és műtárgyaik, a belvíztározók, valamint az ezekhez kapcsolódó üzemeltetési struktúrák tartoznak. A belvízrendszerben jellemzőek a téli - tavaszi, valamint a nyári belvizek, de ősszel is jelentkezhetnek. A téli - tavaszi belvizek közül az 1970., 1977., 1979., 1985., 1999. és a 2000. évi belvizek emelkednek ki, amikor az elöntött területek nagysága sorrendben 8799, 7990, 7400, 4428, 7900 és 3250 hektárt tettek ki. A nyári belvizek közül az 1980. és az 1998. évi érdemel említést, elöntött területek 5100 és 1830 hektárt tettek ki. Helyszíni bejárásokkal, légi felvételekkel és elemzésekkel - kiértékelésekkel lehetett bizonyítani azt, hogy az 1998. évi nyár eleji, valamint az 1999. és 2000. évi belvízelöntéseket döntően a társulati és üzemi csatornahálózat rossz állapota növelte meg. 25
