A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

Tisza jp-i védvonal (08.04.)

Takta bp-i és Sajó bp-i védvonal (08.10.)

> 45,381 km hosszú

> 2 db gravitációs zsilip

> 7 db őrjárás (7 db őrtelep)

> 36,343 km hosszú (Sajó bp. 8,0 km)

> 1 db árvízkapu

> 6 b őrjárás (4 db őrtelep)

Az öblözet alapvető árvízvédelmi jellemzőit SWOT-analízisben összegeztem.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• 3-5 napos felkészülési idő előny a Felső - Tiszához képest

• a védelmi szervezet kellő tréninggel rendelkezik

• javult a töltéskoronák állapota

• több kritikus szakasz helyreállítás során történő megerősítése lett végrehajtva a közelmúltban

• jelentős a magassághiányos és szelvényhiányos szakaszok hossza

• korosodó és rossz állapotú műtárgyak vannak a töltéstestben

• egy lehetséges gátszakadás nagy akciórádiusszal bír

• szaporodó helyi vízgazdálkodási konfliktusok

• a restrikciós gazdasági intézkedések beruházásokra való negatív hatása

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• megkezdődött és zajlik a VTT megvalósítása

• pályázati úton történő támogatás szerzése a fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében

• a védekezési Know-How hatékonyabb alkalmazása

• lokalizációs fejlesztés

• az év bármelyik szakában lehet nagyobb árvíz

• van reális esélye az eddigi vízállás maximumok meghaladásának a szcenáriók szerint

• lokális problémák rejtettsége a védvonalon

• tartósabb árvízi terhelés esetén nagy a jelenségek száma

3.3. Az árvízvédelemhez kapcsolódó folyószabályozási és vízrendezési helyzet áttekintése

3.3.1. Folyószabályozási helyzet áttekintése:

A 2.07. sz. taktaközi öblözethez a Tisza Tokaj és Tiszaújváros közötti szakasza tartozik az 543,75 - 492,20 fkm között. A Sajó a torkolattól a Kesznyéteni Erőmű üzemvíz-csatornájáig (9,4 fkm), a Takta pedig Szerencsig.

Folyószabályozási szempontból a Tisza és a Sajó érintett szakasza a meghatározó, ugyanis az ártéri öblözet É-ÉK-i határán húzódó Takta - egyes földrajzi névjegyzékben szereplő megnevezéssel ellentétben - a jelenleg érvényes szakmai besorolás szerint nem minősül folyónak.

19