A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
A 10/1997.(VII. 17.) KHVM, az árvíz és a belvízvédekezésről szóló rendelet határozza meg - többek között - árvíz,- és belvíz-védekezési tevékenységre kötelezettek feladatait a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai során. Ezen rendelet 3 § (1). A védekezésre kötelezetteknek az R. 8 § (1) bekezdés b, pontja szerinti felkészülés keretében: a, árvízvédekezési b, jeges árvíz elleni védekezési c, lokalizációs d, belvízvédekezési szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és tervet kell készíteni. A R. (2) pontja szerint a védekezési terveknek tartalmaznia kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek a védekezéshez szükségesek. Az Árvízvédekezési Tervnek - melyet védelmi szakaszonként kell készíteni - tartalmát a (3) pont foglalja össze, ezeket a későbbiekben részletesen is ismertetem. „Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” dokumentum az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNIECE) „Irányelvek az árvizek fenntartható megelőzéséhez (2000)” c. dokumentumának egy korszerűsítése. Ennek a II. rész (A legjobb gyakorlat) G. pontja (Árvízvédekezés) - igaz, elsősorban stratégiai szempontból - szintén ad ajánlásokat a különböző szintű védekezési tervek elkészítésére és üzemkész állapotban való tartására. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum G. 4. sz. pontját szó szerint is idézem az alábbiakban: „Az integrált árvízvédelmi tervekben össze kell gyűjteni minden, az árterületre és a védművekre, továbbá az azok megvédésének lehetőségeire vonatkozó fontos műszaki és egyéb adatot, megfelelő formátumban és rendszerben rögzítve azokat. Az ilyen tervek a védekezés feltételeinek és kapacitásának műszaki számbavételéhez nem csak készültség idején lényegesek, hanem alapvető információként szolgálnak a fejlesztésre irányuló tervezés alátámasztásához és a prioritások megállapításához is.” „Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről” (Az Európai Parlament második olvasatának eredménye) dokumentum előírja azt, hogy a meghatározott igazgatási egységekre árvízi kockázatkezelési tervet kell készíteni. Ennek alkotóelemeire a fenti EU irányelv mellékletének „A” pontja tesz előírást. 5
