A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Mrekva László, AXIÁL Kft: Reziliencia kutatás a városi árvízgazdálkodásban, a „COST C22”munkaprogram bemutatása
1. táblázat. árvízgazdálkodás méretbeli aspektusai (Chapman, 2006) Globális__________ Vízgyűjtő (nemzetközi)______ Nemzeti__________ Regionális________ Szubregionális_____ Vízgyűjtő________ Városi területek Utca_____________ Tulajdon A fizikai, az intézményes és méretbeli összefüggések megértése előfeltételszerűen megkívánja a városi árvízgazdálkodásra vonatkozó fejleszthető célkitűzéseket. A megvalósítás integrált módon történő megközelítést kíván nagyon általános terminusokban: ■ az objektívák meghatározása, ■ a bonyolult feladatok azonosítása, ■ a különböző szervezetek és más érdekeltek azonosítása, ■ megállapodás arról, hogy ki, mit csinál, ■ az erőforrások összeillesztése, egyes szervezetek és érdekeltek által vállat feladatok elvégzésére. A politika három fő aspektusa: ■ álláspont kidolgozás, ■ célkitűzés megvalósítás, ■ az eljárásmód értékelése. Az integráció szükségessége több mint sürgető a politika fejlődésében. Az implementáció különféle módon valósítható meg: pl. számos önálló tevékenység tervezhető együtt, és teljesíthető külön-külön. 2.3. VÁROSI ÁRVÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA A városi árvízgazdálkodási politika többnyire alap a növekvő fejlődéshez. Történelmileg, az élet elvesztése és az árvízkár katalizátorként szolgált a politika fejlődéséhez. Hasonlóképpen a jelentős áradások lehetőséget adtak az új szemléletű politikák adoptálására, implementálására. A politikában bekövetkező jelentős változások viszonylag ritkák, de számos paradigmaváltozás következett be sok európai országban. Példák hozhatók a változások tekintetében a belvízvédekezéstől kezdve az árvízvédelemig, az árvízi kockázatkezelésen keresztül az integrált és fenntartható árvízkockázat kezelésig. Ezek a megközelítési módok mutatkoznak a Holland „teret a folyóknak” nevű projekttől kezdve az Angol „teret a víznek” nevű projektig. Általában az integrált megoldásokban látunk előrelépést, és sokkal komplexebb döntéshozatali folyamatot. A bizonyosság és a tudomány szerepe a politikaalkotásban sokkal kulcsfontosságúbbá válik. 4