A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: Az 1878. évi nagy miskolci árvíz emlékére
A Bükkből (Hámorból) lehordott uszadékfák és épületroncsok átmeneti torlaszokat képeztek a hidaknál, amelyekből az árhullám végére egy sem maradt. Jellemző a diósgyőri árhullám méreteire, hogy az akkori Szinva meder felett 1 m-el tetőzött (ez ma is jelentősebb kiöntést eredményezne), ami a terepviszonyokat tekintve egy 50-100 m-es sávban hömpölygő patakot takarhatott, becsült 100 m3/s körüli vízhozammal. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a létrejött zivatar igen nagy területen, szinte egy időben okozott katasztrofális felhőszakadást. A víz összegyülekezése nagyon gyorsan és a lehető legszerencsétlenebb módon történt és a Szinva, ill. annak csaknem minden mellékága (talán kivétel lehet a Garadna), igen nagy mennyiségű vizet szállított. A város felett a mai Győri-kapu beépítetlen, csak részben megművelt terület volt, Az árvíz szétterülését és lefolyását ott semmi sem akadályozta, ugyanakkor az ott szétágazó és felduzzasztott Szinva „fő-és vászonfehérítő” ágán már malomgátakba és egyéb akadályokba ütközött a víztömeg. A város Szemere utcai képzeletbeli szelvényében (700-800 m széles sávban) 1-4 m mélységű víz folyt le, nagy valószínűséggel átlagosan 1-2 m/s-os sebességgel. A torlaszok okozta duzzasztás ellenére, az árhullám legnagyobb vízhozama elérhette akár a 200-300 m3/s-ot is. A völgy lejtésviszonyainak megfelelően a víztömeg viszonylag gyorsan levonult (áthelyeződött) és eközben pl. a főutca két oldalán (8.ábra) 1-2 m mély és 4-5 m széles új medret alakított ki. Ha csak ezek szelvényét tekintjük és azt a tényt, hogy a legmagasabb vízszint a medrek felett kb. 1 m-el volt, akkor víznek csak ezen az „utcáján” 30-50 m3/s-os vízmennyiség hömpölygött le. 8. ábra. A Fő utca az árvíz után Árvizek 1878 után és az elmúlt évek tapasztalatai A fentiekből kitűnik, hogy az 1878-as felhőszakadás és árvíz méreteivel mindenképpen kimagaslik Miskolc történelmi árvizei közül. Ehhez hasonló felhőszakadás - nyugodtan kimondhatjuk - azóta sem volt. A Bükkben és Miskolcon az 1890-es évek óta folyó csapadékészlelések, nagy területre kiterjedő 100 mm feletti napi csapadékot, csak egy esetben regisztráltak. Ez 1958. június 11- 12-én volt, amikor a Szinva Lillafüred feletti vízgyűjtőin két nap alatt 200-280 mm csapadék hullott. Ez a hatalmas mennyiség viszont nem néhány óra alatt szakadt a tájra, hanem 36-48 7
