A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
A jégborítottság mértéke a pillanatnyi helyzettől függ. Ugyanazon rövidebb-hosszabb időszakon belül az egyes időpillanatokban más-más értékek észlelhetők. Például a szelvényen áthaladó egyetlen nagy jégtábla és a jégtábla utáni nagyobb szabad vízfelület megítélése attól is függ, hogy a kiválasztott szakaszon belül tartózkodik-e a tábla vagy elhagyta már azt. A jégtáblák vastagságát ugyancsak számos olyan tényező is befolyásolja, amely a különböző táblák esetén ugyanazon a napon más és másféleképpen érvényesül. A vastagodást azonosnak mondható időjárási és vízhőmérsékleti viszonyok mellett a torlódás, a felaprózódás és az összetapadás többszörösen véletlen jellegű folyamatai is módosítják (22). Az észlelési adatok szubjektív hibáinak kiküszöbölésére olyan mérési módszereket kell kidolgozni, amelyek során műszerekkel fizikai eszközökkel rögzítjük a mért értékékeket. A jelenség valószínűségi változó természetének megfelelően pedig egy-egy észlelés helyett a valószínűségi változó elfogadható pontossággal történő jellemzéséhez szükséges statisztikai mintavételt kellene megvalósítani (23). 8. ábra. Nosztra A jégmegfigyelés szabatosabbá tétele érdekében az első javaslat már 1972-ben elkészült (22). Az alapötlet szerint kellett egy magas pont, ahonnan fényképezni lehet a zajlást. A fényképen meg kell állapítani egy sávban a pontos jégfedettségi százalékot, meg kell mérni a jég vastagságát, tudni kell a pillanatnyi sebesség értékét, amiből aztán számítható a jéghozam. Hosszú exponálási idővel készített felvétel esetén pedig megkülönböztethetővé válik az álló és zajló szakasz. Az első ötlet az volt, hogy légi fotókat kellene csinálni, dehát az nem olyan egyszerű. Szóba került bekötött ballonról való fényképezés, amivel a VITUKI is kísérletezett. Végeredmény az lett, hogy Baján a legmagasabb pont, melyről a Duna figyelhető, az új Nosztra (8. ábra) teteje. A gabonatárház teteje 40 m-re emelkedik a Dunapart fölé. A készítendő fényképek kiértékeléséhez szükség volt egy olyan rácsháló megszerkesztésére, amely segítséget nyújt a jégfedettség megállapításában. A nehézséget a perspektivikus kép okozta. Megfelelő fotogammetriai műszerezettség hiányában egyszerű ötlettel álltak elő. Két szel vény kötelet feszítettek ki a fényképezni kívánt szelvénybe egymástól 50 m-re, tehát a helyszínen építették ki a hálózatot. A sáv két szélét a két szelvénykötél jelölte. A kötelekre 50 8
