A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
Természetesen a hőösszeg tagjai sem közömbösek. A rövid ideig tartó igen hideg idő serkentőkben hat a jégre, mint a hosszabb ideig, nagyobb negatív hőösszeget adó fagyok. A tapasztalat azt mutatja, hogy tartós hideg idő, melyben az egyes napokon mért középhőmérséklet nem éri el a -5 °C-ot még -200 °C negatív hőösszeg esetén sem képes jeget teremteni. A jég kialakulásában döntő szerepe jut a medermorfológiának is (14, 15). Tény, hogy a folyószabályozás jól átgondolt és kivitelezett megvalósítása nem csak a zajló jég megállását, hanem a jég megjelenését is hátráltatja (16). A Duna vízerőműveinek építésével, a folyó lépcsőzésével a zajló jég vastagodásának lehetősége csökkent. A visszaduzzasztott terekben előnyösebb a tél beálltával összefüggő jégpáncél kialakulását hagyni, majd tavasszal törni és továbbengedni (14, 17). A vízlépcső fölött időben beálló jég meggátolja a túlzott kásajég képződést is (18). Az ily módon beállt jég lényegesen kevésbé tud megvastagodni, mint a zajló, torlasz kialakulására is kevésbé kell számítanunk. Ha Dunacsúnynál nem engedik tovább ajeget, akkor a jég kialakulása gyakorlatilag csak a duzzasztó alatt kezdődhet ismét. Kétségtelen tény, hogy a vízlépcsők elsősorban létezésükkel, másodsorban pedig üzemükkel befolyásolják a jégjárást. Horváth (14, 17) jóval a „C” variáns megépítése előtt publikálta is azt, amit ma a jégjárás változásában tapasztalunk. 2. Következtetések a jégviszonyok változásából A Duna bajai szakaszán a jeges események jellege, az álló jég előfordulása, különösen az utolsó évtizedekbenjelentősen megváltozott. A bajai szelvényben 1901-1956 között 33 télen (59%-os gyakoriság), 1957-2002 között csak 7 télen (16%-os gyakoriság), ezen belül 1971 óta mindössze egyszer (1985-ben) állt meg a jég. Az adatokból az alábbi következtetéseket lehet levonni:- A vizsgálat tapasztai szerint az elmúlt 102 éves időszakot nem lehet homogén egészként kezelni. A mai időszakot jellemző jégviszonyokat alaposabb vizsgálatok után lehetne csak megállapítani.- Laboratóriumi vizsgálatok szerint a jégképződést elsősorban a lehűlés mértéke, a víz minősége (hordalék és oldott anyag tartalom), valamint az áramlás jellemzői (sebesség, turbulencia) befolyásolják.- A folyószabályozással és csatornázással csökkenthető a jégképződés.- A Duna vízminőségi változása (szennyezés) szintén befolyásolja jég kialakulását. A Duna-víz kémiai összetevőinek változási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy egyes összetevők változásainak mértéke az 1962-1970 közötti időszakban 2-3-szor nagyobb volt, mint az 1946-1961 közötti időszakban.- A Dunán Bajánál állójég kialakulásához -120^-140 °C negatív hőösszeg szükséges, heves intenzitással.- A h őmérsékletadatok alapján a jeget előidéző negatív hőösszegekre a jövőben is lehet és kell is számítani.- A Paksi Atomerőmű szerepe a jégzajlás szempontjából nem számottevő. A jég beállását azonban egészen a Sió-torokig képes hátráltatni (19). A Dunaföldvár alatti folyószakasz továbbra is az egyik legveszélyesebb hely jéglevonulás és jégmegállás szempontjából az egész magyar Duna-szakaszon. 3. Folyami jégészlelés Az Országos Vízjelző Szolgálat (VITUKI) irányításával évtizedek óta észlelik főbb vízfolyásaink jégjelenségeit: a jég megjelenését, felszakadását és eltűnését. Ennek eredményeként a Duna magyarországi szakaszáról rendelkezésünkre áll a főbb vízmércéinknél megfigyelt jégészlelési adatok tömege. Bár az észlelések a jégborítottság és a parti jég vastagságára 6
