A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Lajos, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi fejlesztési koncepció a Közép-Tisza vidéki, Körös-zugi térségben
elöntések kockázatának javulása érhető el, valamint a megvalósulás következtében 46,3%-ról, 64,8%-ra nő az árvízvédelmi szakasz előírás szerinti kiépítettsége (a projektszakaszon ez a kiépítettség 100%-ot ér el). Az előkészítés és megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai a rendelkezésre álló források hiánya, valamint rendkívüli árvíz bekövetkezése a megvalósulási szakaszban közvetlen hatást gyakorolhat a projekttel érintett fővédvonalra és annak környezetére. Természetvédelmi akadályok is jelentkezhetnek, melyek során az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal folyamatos egyeztetés szükséges. A projekt eredményeinek fenntarthatósága a térség szempontjából nem választható alternatíva, hanem kötelező állami közfeladat. A projekt által elért eredmények továbbvitele biztosítottnak vehető, mivel a fenntartási feladatokat „A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról a 120/1999.(VIII.6.) Korm. rendelet” előírásai szerint kell végezni. A különböző fejlesztési megoldások értékelésének feladata, hogy összehasonlítsa és kiválassza közülük a megvalósításra javasoltat. Az előzetes változatok értékelési fázisában a költség-hatékonyság elemzést alkalmaztuk, mivel a kidolgozott változatok eredményének megvalósításához hozzárendelhető költség arányosítása nem komplex, azaz pénzben kifejezhető ráfordítás és az elérendő hatás együttes figyelembevételével írható le. Az elemzés kiszűrte azon változatokat, amelyek valamely fontos szempont (irreális fejlesztési költség) szerint nem mutatkoznak megfelelőnek. A műszakilag leginkább megvalósítható ésjogilag legmegfelelőbb projektváltozatok közül az optimális változat kiválasztása, amely a további kidolgozás alapját képezi. Jelen esetben a hatások és a beruházási költségek különbözetként adottak az egyes fejlesztési változatokra. Az elemzés eredménye minden vizsgált változat esetén egy-egy súlyozott pontszám, amely a változatok költségei, és hatásai alapján adódik. A hatások mértékét naturális mértékegységek alapján,% pontozással fejeztük ki. A kiválasztott változat az értékelés alapján a legalacsonyabb pontszámot elérő változat. Az összehasonlításhoz a hatások és a projektköltség összesítésének módszere a következő: A hatásként figyelembe vehető számszerűsíthető elem az előírt szintre történő kiépítettség projekt megvalósulási változását - mely tartalmazza az előírt töltésmagasság MÁSZ+1 m-es szintre való kiépítését (a folyók mértékadó árvízszintjéről szóló 15/1997 (IX. 19.) KHVM rendelet alapján), valamint a keresztmetszeti kiépítést (állékonyság biztonsági megfelelőség) - és a projektköltség egymáshoz való viszonyát, fontosságát súlyként kifejező számítási eredményeként megkapott a „fajlagos kiépítettség hatékonysági mutató”. Az egyes változatok esetén ezen mutatószám kifejezi az egy egységnyi kiépítettség kedvező irányba történő változásának fejlesztési költségét. Fajlagos kiépítettség hatékonysági mutató megadható a fejlesztési költség és a projekt eredményeképp létrejövő kiépítettség változásának hányadosával. Minden egyes változatra kiszámításra került a becsült beruházási költségeket és a fejlesztés eredményeként létrejövő kiépítettségi%-ok, melyből meghatározható az egységnyi kiépítettségi% változásra eső költség, ezen együttható a fajlagos kiépítettség hatékonysági mutató (a beruházási költség és a kiépítettség változás hányadosa). A változat értékelése az optimális pontot elérő projektváltozat költség hatékonysági szempontja, vagyis az egységnyi kiépítettségre jutó legalacsonyabb beruházási költséget elérő változat kiválasztása alapján történik. 9
