A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
1.2.3 A lefolyás sokévi és éven belüli alakulása A lefolyás mértékét a Fehér-Körös vízgyűjtőjén is a tengerszint feletti magasság, a természetföldrajzi és éghajlati, illetve a jelentősebb műszaki beavatkozások befolyásolják. A sokévi közepes vízhozamok a Fehér-Körös felső szakaszától a torkolat felé haladva a 15- szeresére nőnek: Blezsény 1,72 m3/s, Kristyor 3,45 m3/s, Honctő 15,1 m3/s, Kisjenő 22,7 m3/s, Gyula 26,5 m3/s (4. táblázat). A fajlagos lefolyás viszont 16,2 l/skm2-ről (Blezsény) 6,23 l/skm2-re csökken. Amint az adatokból is látszik folyó által szállított víztömeg nagyobb része a jobboldali mellékvizek (Sebes 2,58 m3/s, Ribice 2,06 m3/s, Banestilor 1,82 m3/s) hozamaiból származnak. A baloldali vízfolyások közül jelentősebbek a Csigér (1,66 m3/s) és a Zöldes (1,33 m3/s). A mesterségesen kialakított csatornákon lefolyó vízhozam a József Nádor Malom-csatornán jelentősebb. A rendelkezésre álló adatok alapján a körösbökényi zsilipnél átlagosan 1,30 m3/s vízhozamot vezetnek be a rendszerbe, ami a vízhasználatok és szivárgási veszettességek miatt Bokszegig 1,14 m3/s-ra, Székudvarig a felére (0,542 m3/s) csökken. 4. táblázat. Sokévi közepes évszakos, féléves és éves vízhozamok Vízfolyás Állomás III-V VI-VIII IX-XI XII-II X-III IV-IX Év átl A fő folyók adatai 50 évet meghaladó észlelt vízhozam idősorok alapján (1950-06) Fehér-Körös Kristyor/Criscior 5,64 2,34 1,50 4,33 3,94 3,02 3,45 Fehér-Körös Honctő Gurahont 24,0 10,6 6,64 19,2 16,8 13,4 15,1 Fehér-Körös Kisjenő/Chisineu Cris 36,3 15,5 9,00 30,3 25,7 20,0 22,7 Fehér-Körös Gyula 39,7 20,2 12,5 33,7 28,4 24,4 26,5 Sebes/Dezna Borossebes Sebis 3,78 1,82 1,17 3,61 2,97 2,22 2,58 Csigér/Cigher Kurtakér/Chier 2,68 1,15 0,593 2,27 1,83 1,52 1,66 1-2 évtizedes észlelt vízhozam idősorok alapján Fehér-Körös Blezsény Bläjeiii 2,15 1,67 0,844 1,57 1,65 1,57 1,72 Ribice/Ribita Ribice/Ribita 2,93 1,89 1,09 2,23 2,00 1,92 2,06 Bäne§tilor Nagyhalmágy Hälmagiu 2,93 1,72 1,05 2,15 2,03 1,93 1,82 Zöldes/Zeldis Raj/Brazii 1,60 1,52 0,575 1,37 1,10 1,36 1,33 Csatornák rövidebb 5-15 év észlelt vízhozam adatsorai alapján Malom-cs./C.Morilor Körösbökény/Buteni 1,28 1,33 1,19 1,47 1,37 1,30 1,30 Malom-cs./C.Morilor Bokszeg/Bocsig 1,20 1,16 1,02 1,17 1,13 1,14 1,14 Malom-cs./C.Morilor Székudvar/Socodor 0,745 0,399 0,386 0,630 0,623 0,490 0,542 Mátka-cs./C.Matca Csigérszőlős/Seleus I. 0,695 0,420 0,189 0,744 0,566 0,463 0,499 Mátka-cs./C.Matca CsigérszőlőslI/Seleus II. 0,967 0,683 0,679 1,37 1,12 0,705 0,913 A sokévi közepes fajlagos lefolyást, ami megmutatja, hogy az egyes vízgyűjtőrészeken, természetföldrajzi és éghajlati adottságok következtében mekkora a terület lefolyási potenciálja, a mellékelt térképen is bemutatjuk (9. ábra). Ezek szerint a magasabb, 1000 m tszf. magasságú, délnyugati kitettségű hegyvidéki részeken a sokévi közepes fajlagos lefolyás akár a 15 l/skm2 értéket is meghaladhatja. A síkvidéki és alacsonyabb dombvidéki részeken viszont 1-7,5 l/skm2 a fajlagos lefolyás. Korábbi tanulmányok szerzői szerint (Dumescu-Popa 1993) a Fehér-Körös Bokszeg és Kisjenő közötti vízgyűjtőterületén (beleértve a Csigért is), az 1967 után megkezdett és több évig folyó belvízelvezető csatornarendszer kiépítését követően a területi lefolyás majdnem kétszeresére nőtt, 2,80 l/skm2-ről 4,20 l/skm2-re. A lefolyás nyári és téli félév közötti megoszlására jellemző, hogy az október-március időszakban, amikor kisebb a párolgási vesztesség 5-25%-al nagyobb a lefolyás, mint az április-szeptember időszakban, amikor a csapadék 30-40%-kal nagyobb, mint a téli félévben. A hegyvidéki folyókon - 10