A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn

1.2.3 A lefolyás sokévi és éven belüli alakulása

A lefolyás mértékét a Fehér-Körös vízgyűjtőjén is a tengerszint feletti magasság, a természetföldrajzi és éghajlati, illetve a jelentősebb műszaki beavatkozások befolyásolják.

A sokévi közepes vízhozamok a Fehér-Körös felső szakaszától a torkolat felé haladva a 15- szeresére nőnek: Blezsény 1,72 m3/s, Kristyor 3,45 m3/s, Honctő 15,1 m3/s, Kisjenő 22,7 m3/s, Gyula 26,5 m3/s (4. táblázat). A fajlagos lefolyás viszont 16,2 l/skm2-ről (Blezsény) 6,23 l/skm2-re csökken. Amint az adatokból is látszik folyó által szállított víztömeg nagyobb része a jobboldali mellékvizek (Sebes 2,58 m3/s, Ribice 2,06 m3/s, Banestilor 1,82 m3/s) hozamaiból származnak. A baloldali vízfolyások közül jelentősebbek a Csigér (1,66 m3/s) és a Zöldes (1,33 m3/s). A mesterségesen kialakított csatornákon lefolyó vízhozam a József Nádor Malom-csatornán jelentősebb. A rendelkezésre álló adatok alapján a körösbökényi zsilipnél átlagosan 1,30 m3/s vízhozamot vezetnek be a rendszerbe, ami a vízhasználatok és szivárgási veszettességek miatt Bokszegig 1,14 m3/s-ra, Székudvarig a felére (0,542 m3/s) csökken.

4. táblázat. Sokévi közepes évszakos, féléves és éves vízhozamok

Vízfolyás

Állomás

III-V

VI-VIII

IX-XI

XII-II

X-III

IV-IX

Év átl

A fő folyók adatai 50 évet meghaladó észlelt vízhozam idősorok alapján (1950-06)

Fehér-Körös

Kristyor/Criscior

5,64

2,34

1,50

4,33

3,94

3,02

3,45

Fehér-Körös

Honctő Gurahont

24,0

10,6

6,64

19,2

16,8

13,4

15,1

Fehér-Körös

Kisjenő/Chisineu Cris

36,3

15,5

9,00

30,3

25,7

20,0

22,7

Fehér-Körös

Gyula

39,7

20,2

12,5

33,7

28,4

24,4

26,5

Sebes/Dezna

Borossebes Sebis

3,78

1,82

1,17

3,61

2,97

2,22

2,58

Csigér/Cigher

Kurtakér/Chier

2,68

1,15

0,593

2,27

1,83

1,52

1,66

1-2 évtizedes észlelt vízhozam idősorok alapján

Fehér-Körös

Blezsény Bläjeiii

2,15

1,67

0,844

1,57

1,65

1,57

1,72

Ribice/Ribita

Ribice/Ribita

2,93

1,89

1,09

2,23

2,00

1,92

2,06

Bäne§tilor

Nagyhalmágy Hälmagiu

2,93

1,72

1,05

2,15

2,03

1,93

1,82

Zöldes/Zeldis

Raj/Brazii

1,60

1,52

0,575

1,37

1,10

1,36

1,33

Csatornák rövidebb 5-15 év észlelt vízhozam adatsorai alapján

Malom-cs./C.Morilor

Körösbökény/Buteni

1,28

1,33

1,19

1,47

1,37

1,30

1,30

Malom-cs./C.Morilor

Bokszeg/Bocsig

1,20

1,16

1,02

1,17

1,13

1,14

1,14

Malom-cs./C.Morilor

Székudvar/Socodor

0,745

0,399

0,386

0,630

0,623

0,490

0,542

Mátka-cs./C.Matca

Csigérszőlős/Seleus I.

0,695

0,420

0,189

0,744

0,566

0,463

0,499

Mátka-cs./C.Matca

CsigérszőlőslI/Seleus II.

0,967

0,683

0,679

1,37

1,12

0,705

0,913

A sokévi közepes fajlagos lefolyást, ami megmutatja, hogy az egyes vízgyűjtőrészeken, természetföldrajzi és éghajlati adottságok következtében mekkora a terület lefolyási potenciálja, a mellékelt térképen is bemutatjuk (9. ábra). Ezek szerint a magasabb, 1000 m tszf. magasságú, délnyugati kitettségű hegyvidéki részeken a sokévi közepes fajlagos lefolyás akár a 15 l/skm2 értéket is meghaladhatja. A síkvidéki és alacsonyabb dombvidéki részeken viszont 1-7,5 l/skm2 a fajlagos lefolyás.

Korábbi tanulmányok szerzői szerint (Dumescu-Popa 1993) a Fehér-Körös Bokszeg és Kisjenő közötti vízgyűjtőterületén (beleértve a Csigért is), az 1967 után megkezdett és több évig folyó belvízelvezető csatornarendszer kiépítését követően a területi lefolyás majdnem kétszeresére nőtt, 2,80 l/skm2-ről 4,20 l/skm2-re.

A lefolyás nyári és téli félév közötti megoszlására jellemző, hogy az október-március időszakban, amikor kisebb a párolgási vesztesség 5-25%-al nagyobb a lefolyás, mint az április-szeptember időszakban, amikor a csapadék 30-40%-kal nagyobb, mint a téli félévben. A hegyvidéki folyókon - 10