A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Lajos, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi fejlesztési koncepció a Közép-Tisza vidéki, Körös-zugi térségben
ÁRVÍZVÉDELMI fejlesztési koncepció a közép-tisza VIDÉKI, KÖRÖS-ZUGI TÉRSÉGBEN HORVÁTH LAJOS KÖTI-KÖVIZIG A 2006. évi és az azt megelőző rendkívüli árvizek már bebizonyították, hogy szükség van a Körös-zugi védelmi rendszer mihamarabbi korszerűsítésére. A fejlesztések elmaradása egyre intenzívebb védekezési munkákat, egyre magasabb irracionális védekezési költségeket vonna maga után, annak biztos tudatában, hogy az árvízi biztonság szintje a védekezési munkák elvégzésével nem lesz magasabb. A projekt terület általános jellemzése A középkorban az árvíz nem volt általános érvényű természeti katasztrófa, vagy olyan mértékű veszélytényező, mint a XIX. század óta napjainkig. A folyók síkvidéki szakaszain a széles, nyílt árterek, továbbá a vízgyűjtő nagyobb arányú erdősültsége folytán az árvízszintek a mainál méterekkel alacsonyabbak voltak. A lakosság a folyók menti magaslatokon telepedett le és a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó ártéri gazdálkodást folytatott. Az árvizek kiöntését és levonulását, a mederbe történő visszavezetését a parti övzátonyok magasításával, vagy átvágásával, a természetes mélyvonulatok rendszerét kiegészítő csatornákkal szabályozták. Egyes magyarországi folyókon továbbra is számolni kell az árvízszintek emelkedésével, az árhullámok levonulását jellemző hidrológia paraméterek változásával, az újabb és újabb hidrometeorológiai szélsőségek előfordulása, az egyes részvízgyűjtők árvízi szerepének korábban még elő nem fordult, de reálisan kialakulható változatai miatt, valamint a hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások hatásának eredőjeként. A globális éghajlatváltozás becsült hidrológia hatása ezt tovább fokozhatja, miután a tél végi, hóolvadásos árhullámok egyértelmű és jelentős növekedése várható. A Tisza és a Hármas-Körös folyók által körülölelt Körös-zugot védő árvízvédelmi művek a 2006. év tavaszán levonult árhullám nyomán olyan jelentős károsodásokat szenvedtek, hogy a töltésszakadás közvetlen veszélye miatt a térségben megelőző lokalizációs beavatkozásokra és a leginkább veszélyeztetett három település (Tiszasas, Csépa, Szelevény), valamint a csongrádi tanyavilág kitelepítésére is sor került. Az említett árvízvédekezés a fővédvonal-rendszer olyan hiányosságait is feltárta, amelyekről addig részletes ismereteink nem voltak. Megfeszített munkával nagy anyagi ráfordítás mellett végül sikerült megvédeni a térséget az árvíz pusztításától, azonban egy előírás szerint kiépített védmű rendszer mellett a védekezés kiszámíthatóbb és nagyságrendekkel olcsóbb lehetett volna. A KÖTI-KÖVIZIG kezelésében lévő közel 631 km hosszúságú árvízvédelmi fővédvonal teljes hosszának eddig 53%-a épült ki az előírt méretre, a többi szakaszon magassági, keresztmetszeti szelvényhiányok illetve állékonysági problémák vannak. A kiépítettségnél a 100 éves visszatérési idejű árvizeket és az előírt 1 m-es biztonságot vesszük figyelembe. Ezek az adatok mutatják, hogy árvízi veszélyeztetettség szempontjából a Közép-Tisza vidék az ország egyik legkedvezőtlenebb adottságú területe. Az árvízvédelmi helyzetet
