A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Felkai István, Felkai Beáta Olga, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi földgátak gyepesítésének ökonómiai kérdései – árvízvédelmi beruházások gazdaságosságának vizsgálata

4. táblázat. Gyepfelvételezés eredménye

Vizsgálatok száma

1. vizsgálat 2004. 05. 26. (*kaszálás e.)

2. vizsgálat 2004. 10. 16. (**kaszálás u.)

3. vizsgálat 2005. 04. 27. (*kaszálás e.)

4. vizsgálat 2005. 10. 27. (**kaszálás u.)

5. vizsgálat 2006. 05. 03. (*kaszálás e.)

1. terület- borítottság (%)

80

90

85-90

90

95-100- fűmagasság (cm)

15-55

3-15

15-50

5-25

20-60- hasznos füvek (%)

90

90

90-95

95

90-95

2. terület- borítottság (%)

60

60

40-85

70

50-90- fűmagasság (cm)

20-80

3-15

60

15-25

70- hasznos füvek (%)

60

60

60

85

60

3. terület- borítottság (%)

100

100

95-100

95

90-100- fűmagasság (cm)

20-105

3-15

25-80

10-15

30-80- hasznos füvek (%)

80

85

60

75

60

4. terület- borítottság (%)

100

100

95

100

95-100- fűmagasság (cm)

25-110

3-15

30-80

5-25

30-80- hasznos füvek (%)

90

80

60-90

85

60-90

Forrás: saját szerkesztés (*kaszálás e. = kaszálás előtt; **kaszálás u. = kaszálás után)

A borítottság értéke általában kedvező, kivéve a 2. mintaterületet. A hasznos füvek aránya sem a 2., sem a 3. mintaterület tekintetében nem megfelelő, és a 4. esetében is negatív változás tapasztalható, több mint 20%-os csökkenés történt. Az egyetlen kedvező terület a hasznos füvek arányának tekintetében az 1. számú, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a telepítés 2000-ben volt, és azóta is folyamatosak a fenntartási munkálatok. A 2. mintaterületre jellemző a rossz tápanyag-ellátottság, a viszonylag gyenge borítottság okozta problémákat fokozza, hogy a hasznos füvek aránya is mélyen a kedvező érték alatt van. Ez főként azért probléma, mert ez is frissen telepített terület.

Megfigyelhető, hogy a borítottság és a hasznos füvek aránya összefügg, a kedvező borítottságú területeken arányait tekintve kevesebb a gyomnövény! A legfontosabb adatot, a borítottság időbeni alakulását a 3. ábra szemlélteti.

3. ábra. Mintaterületek borítottságának alakulása a vizsgálati időpontok függvényében

Forrás: saját szerkesztés

A gyomosultság a széliránnyal is összefügg. Ahol elhanyagolt mentett oldali mezőgazdasági területek vannak és a szél jellemzően a töltések felé fúj, feltűnően nagy a különbség a mentett oldal és a vízoldal gyomfertőzöttsége között. Ez irányú vizsgálataink még az adtagyűjtés 6