A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dobainé Friedel Ildikó, Dicső Bertalan, ÉKÖVIZIG: Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszer fejlesztése
szakaszán, a védvonal 45%-án, 30 cm-nél nagyobb magassági hiány mutatkozik. A taktai töltés esetén, csaknem 9 km-en (a bal parti védvonal 24%-án) jelentkezik 30 cm-nél nagyobb magassági hiány. A védművek állapotának romlása évről-évre fokozódik, ezért ejelenlegi projekt keretei között tervezett fejlesztések megvalósítása nem ütemezhető át, nem tűr halasztást. II.3. A PROJEKT CÉLJA Az érvényben lévő előírásnak megfelelő biztonságú árvízvédelmi rendszer kiépítése a Taktaközi településeken élő lakosság élet- és vagyonbiztonságának megteremtése, az ipari és mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, az infrastrukturális létesítmények működésének biztosítása. Közvetlen cél A Taktaköz-felső - azaz Taktaköz Inérhát részöblözet fölötti területen lévő árvízvédelmi rendszer elemeinek fejlesztése, benne a töltések és tartozékaik, műtárgyak, töltéskoronák és megközelítő utak, őrtelepek, hírközlő létesítmények, véderdők fejlesztése. A töltések fejlesztése szükséges a Tiszadob, Taktakenéz, Csobaj települések közigazgatási területein. A műtárgyak fejlesztése szükséges a Tiszadob-taktakenézi, a prügyi, szivattyútelepek környezetében a mélyvezetésű nyomócsővek és gravitációs zsilipek átépítésével. Az őrtelepek, véderdők, hírközlési rendszer egyidejű fejlesztése szükséges az érintett védvonalszakaszok mentén. Az árvízvédelmi töltéseket, valamint a biztonság nélküli magasparti védvonalszakaszokat a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es magassági biztonságra kell kiépíteni. Közvetett cél A terület folyamatos, nemkívánatos népességcsökkenése, az országoshoz viszonyított gazdasági elmaradottsága feltétlenül megállítandó, melynek egyik módja a térség infrastruktúrájának, közte árvízvédelmi helyzetének javítása. Az ország területi fejlődésének megosztottsága, a differenciálódás, a háború utáni településpolitikai irányzatok révén létrejövő település-fejlődési rendellenességek vezettek oda, hogy jelenleg a halmozottan hátrányos régiók területi kiterjedtsége jellemző a Taktaközre. A Taktaköz árvízvédelme tehát részben az előzőekből fakadóan, azaz geopolitikai fekvése és gazdasági fejlettségének hazai mérce szerint is mérsékelt volta, részben pedig a kiemelkedően fontos ipari körzetek és nagyobb városok hiánya miatt az országos átlaghoz viszonyítottan elmaradott. Ezen állapot konzerválása a térség további lemaradását segítheti elő. Mivel csakis a felzárkóztatás lehet a cél, az alapvető infrastruktúrák között a vízkárelhárítás rendszerének is minimum országos szintre való kiépítése rendkívül nagy jelentőségű. A lakosság életvédelme és megtartása, a gazdasági fejlődés lehetőségének a biztosítása olyan alapvető országos érdek, amely miatt nem fogadható el, hogy az országos szintű védettség megteremtése, pusztán gazdaságossági kérdéssé egyszerűsödjön. 4
