A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása

6.1. Várható környezeti hatások és jelentőségük.

A tervezett beavatkozásokat és a számba vett (23 db) hatótényezőket és hatásfolyamatokat, valamint a beavatkozás becsült következményeit és azok jelentőségét táblázatban foglalták össze.

A táblázat első oszlopa a hatásfolyamat-ábra sorszáma. A második oszlopban a hatótényező szerepel, valamint ennek legfontosabbnak ítélt jellemzői és a változatonkénti eltérések kerülnek megfogalmazásra. A harmadik oszlopban a hatásfolyamat jellege lett beírva, odafigyelve a hatások időbeliségére és maradandóságára, az elemenként becsült hatásterület nagyságára, annak jelenlegi állapotára és érzékenységére. A minősítéseknél jelen fázisban csak arra törekedtünk a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, hogy az eddigi tapasztalataink alapján eldöntsük, vajon várhatók-e jelentős környezeti következmények (állapotváltozások) vagy sem.

Minden hatótényezőhöz tartozó hatásfolyamat önállóan került minősítésre két kategóriában, azaz a jelentős vagy nem jelentős csoportba sorolva. E mellett azonban az egyes környezeti elemek és rendszerek külön-külön is értékelésre kerültek a könnyebb összegezhetőség kedvéért.

Ebben a fázisban részleteiben a haváriákkal sem foglalkozunk. Ennek oka, hogy jelentős (műszaki eszközökkel nem, vagy csak nehezen kezelhető) környezeti következményt csak a töltésszakadás okozhatna. Olyan töltés azonban nem szabad megépíteni, ahol ezt környezeti hatótényezőként figyelembe vehető, hiszen éppen ennek megelőzése a tározók kialakítása.

A táblázatban szereplő minősítéseket áttekintve megállapítható, hogy a vizsgált hatásfolyamatok közül a pozitív, kedvező környezeti hatásúak többnyire jelentősek, ugyanakkor a kedvezőtlen hatásúak minősítése szinte minden esetben nem jelentős. Kivételt képez ezek közül- A területfoglalás, melynél a kiteljedés jelentős;- Az elfoglalt területek természeti értékei (melyek az eddigi vizsgálatok szerint kizáró okot nem jelentenek, de további finomításra vár a megvalósítás mikéntje); és- A táji hatások (melyek mind a töltések megjelenésének vizuális gát hatására, mind a területhasználat változására kiterjed. Utóbbinál azonban a vízgazdálkodás-fejlesztése már a kedvező hatások közé sorolható.)

Azt állapítható meg, hogy környezeti szempontból kizáró okot nem találtunk.

7. Közös árapasztási üzemrend és monitoringozási terv kidolgozása

A Túri árvízvédelmi-vízgazdálkodási rendszer az előző pontban részletezettek szerint átalakul. Az átalakítás szükségessé teszi az árvízvédekezés jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatát, más szóval az üzemirányítás szükséges mértékű átgondolását.

Üzemirányításnak nevezzük mindazon szabályok, megoldások és eszközök összességét, amelyek az árvízvédelmi rendszer és benne az egyes árapasztó tározók egyenkénti és együttes Tisza- völgyi szintű összehangolt, optimális működtetésének hátterét biztosítják. Üzemeltetésnek nevezzük mindazon tevékenységek összességét, amelyek az árapasztó tározókkal kibővülő Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer állagának folyamatos fenntartását, a mindenkori igénybevételre való alkalmasságát biztosítja. Az üzemirányítás tervezésekor az általában az alábbi feladatokat kell elvégezni:- Az üzemirányítás szervezeti és működési feltételeinek megtervezése.- A meglévő információs rendszer értékelése, és a szükséges kiegészítések vagy az új rendszer meghatározása.

15