A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása
1999-ben elkészült ennek a tanulmánynak az aktualizálása, mely azonban a Túr tekintetében lényeges változtatást nem tett, csak a fejlesztési költségeket igazította ki az inflációnak megfelelően. A 2001. évi árvíz során a Túr alsó szakaszán is bekövetkezett két töltésszakadás. A szakadások miatt az Országos Árvízvédelmi Műszaki Irányító Törzs részéről felmerült az igény a Túr árvízvédelmi rendszer legsürgősebb fejlesztési munkálatainak a felgyorsítására. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a FETIVIZIG kezdeményezésére 2001-ben újabb tanulmánytervet készítettek, kifejezetten a Felső-túri szükségtározó kialakítási lehetőségeinek vizsgálatára. A 2001-ben készült tanulmánytervben részletes hidrológiai vizsgálat készült a legfrissebb vízrajzi adatok és a felülvizsgált vízhozam adatsorok alapján a külföldi kányaházai tározás hatásainak elemzésére, mely a tározó hidrológiai és hidraulikai méretezésének alapjául szolgált. A Felső-túri szükségtározó tervezett helye Kishódos-Nagyhódos-Garbolc térségében (e települések külterületén): a Túr jobb parti töltése, a Palád bal parti töltése és az Öreg-Túr (államhatár) által határolt terület. A tározó megnyitására a tervek szerint akkor kerülne sor ha a vízállás a Garbolci vízmércén meghaladja az 550 cm-es vízállást. Erre előreláthatólag 30-40 évenként egyszer kell számítani. A mértékadó árhullám érkezése esetén a tározótérbe 6,88 millió m3 vizet kell beereszteni, mely a tározót 120,50 mBf szintig tölti meg. Ekkor a kialakuló legnagyobb vízmélység a tározó alsó részén, a Palád patak töltésénél ~2,7 m, a tározó felső részén pedig 0-0,3 m lenne. A 2002-ben készített engedélyes tervhez készült környezeti hatásvizsgálat alapján az illetékes természetvédelmi hatóság nem járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához, ezért a tározó megvalósításának folyamata egy kis időre megakadt. 2007. évben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal pályázati lehetőséget kihasználva elkészítette „A Túr vízrendszer (Öreg- és Élő-Túr) komplex rehabilitációja, fejlesztési program koncepció tanulmánya” című projektet melyben megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a tározó más helyszínen épüljön meg. E vizsgálat eredményeként születet meg az ártérrevitalizációval összehangolt árvíztározó koncepciója, mely szerint mind az árvízvédelmi célokat, mind a természetközeli szelíd árasztást tudná integráltan kezelni egy olyan összekapcsolt tározórendszer, ahol az árapasztó műtárgy megmaradna a vízfolyás felső szakaszán (a hármashatár) közelében, a viszonylag nagy mélységű és hosszabb idejű elöntés viszont lejjebb, egy természetvédelmi szempontból kevésbé értékes helyen valósulna meg. (Ez a terület a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik, azonban a Nemzeti Parkkal való egyeztetés alapján árvízi tározási céllal igénybe vehető.) A fejlesztések lehetséges változatai közül mind gazdaságilag, mind a várható eredmények tekintetében is a természeti értékek megőrzését célzó árapasztó tározó kialakítása adja a minden szempontból elfogadható fejlesztési megoldást az alábbiak miatt:- Az árvízi biztonság megteremtése árapasztó tározó építésével rugalmasabb és biztonságosabb megoldás, mint a meglévő töltésrendszer fejlesztése. Az árvízvédelmi töltések magasításának vannak kockázatai, minél magasabb egy töltés annál nagyobb károk keletkeznek egy esetleges gátszakadás esetén. Az árapasztó tározó igénybe vételére csak akkor van szükség, ha az árhullám meghalad egy bizonyos magasságot. Míg ez be nem következik a tározó területe semmilyen igénybevételnek nincs kitéve, a területén a megszokott mezőgazdasági 9
