A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása
2. A tervezési terület fő sajátosságai 2.1. A Túr vízrendszer sajátosságai Az Élő-Túr (más néven ásott Túr) a Felső-Tisza egyik baloldali mellékfolyója. Vízgyűjtőjéből 944 km2 határainkon kívülre, 317 km2 (25%) Magyarország területére esik. (1. ábra.) A Túr a romániai Gutin hegységben, Avasfelsőfalu (Negresti Oas) határában ered, 989 m-es magasságban. A vízgyűjtőt a Rozsály és Avas hegykoszorúja zárja közre. Legmagasabb pontja az 1241 m magas Kerek csúcs (Várful Rotund), amely a Rozsály vonulathoz tartozik. Az ettől északra elhelyezkedő Avas (Oas) hegységben ennél kisebb, 600-800 m-es magasságok jellemzőek. Nyugatabbra kezdődik a 110-150 m magas Szatmári síkság. Mellékvizei: a Rossz völgy (Valea Rea), Fehér völgy (Valea Albá), Kislekence (Lechincioara), Tarsolc (Társolt) az Avasi medencében gyülekeznek. Kányaháza (Cálinesti) után a folyó esése csökken, a hegyvidékijelleg átvált dombvidékire. Ezután veszi fel balról a heves vízjárású Tálna (Talna), jobbról a Túrc (Túrt) patakokat, majd újfent balról a Rakta patakot és jobbról a Palád patakot, mely Ukrajnából, és balról Sár-Égert, mely román területről érkezik. A Túr magyar területen is viszonylag nagy esésű, erősen kavicsos hordaléka csak KishódosTisztaberek községeknél változik homokossá. A Túr a Tisza 724 fkm-nél, a csatorna fenékszintje és a Tisza kisvízállása közötti jelentős különbséget áthidaló Túr bukó segítségével torkollik a Tiszába. 1. ábra. A Túr folyó vízgyűjtőterülete 3
