A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
8. szekció: VÍZÜGY, KOMMUNIKÁCIÓ - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi hatósági, és közigazgatási peres eljárások tapasztalatai
A VÍZÜGYI HATÓSÁGI, ÉS KÖZIGAZGATÁSI PERES ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI DR. JÁSZBERÉNYI ÉVA OKTVF I. A vízügyi hatósági tevékenység fő jogszabályi kerete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) és a vízgazdálkodási hatóságijogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormány rendelet. A vízügyi hatósági ügycsoportok az alábbiak:- elvi vízjogi engedély,- vízjogi létesítési engedély, ezen belül vízvezetési szolgalom alapítás,- vízjogi üzemeltetési engedély,- vízjogi fennmaradási engedély,- vízbázis védőterület kijelölés,- partvonal megállapítás,- csatornabírság,- vízszennyezési bírság,- vízvédelmi bírság,- vízkészletjárulék,- határérték megállapítás,- kötelezések.- vízügyi felügyelet. A vízjogi engedély jellege:- komplex,- tervezéstől a fennmaradásig szól,- feljogosít tervezésre, létesítésre, bővítésre, megszüntetésre, üzemeltetésre, használatbavételre, fennmaradásra,- vízimunka, vízilétesítmény, vízhasználat engedélyezése,- magában foglalja az érintett szakhatóságok előírásait, a kezelői és közműnyilatkozatokat. A kérelemre induló hatósági eljárások körében - melyek fellebbezés folytán a másodfokú szervhez is eljutnak - alapjaiban a vízilétesítmények megépítéséhez, a vízi munkák elvégzéséhez és a vízhasználat gyakorlásához szükséges vízjogi létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyeket kell megemlíteni. Az előbbi ügycsoportban hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmek az ilyen ügyekben jellemzően az engedélyben biztosított és körülírt vízjog gyakorlásának valamilyen feltételét, nem ritkán az ezzel összefüggő szakhatósági előírásokat sérelmezik.
