A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Mosonyi Emil, akadémikus, dr. Pados Imre, ÉKÖVIZIG nyugdíjas, Ötvös Pál, TISZAVÍZ Kft.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében
Bodrog vízhozama nagyon nagy, míg ezzel egyidőben nagyon kis vízhozam érkezik a Tiszán a Bodrog-torkolathoz. Ilyen esetekben a nagy vízzel érkező Bodrog folyó úgy működik, mint egy gát, amely visszaduzzasztja a Tisza vizét a torkolattól. Így a természet hozza létre az un. holtág/állóvíz effektust. Mivel a Bodrog torkolat közel helyezkedik el a duzzasztóműhöz, a holtág/állóvíz görbe - amit újra lehet szerkeszteni hosszú idejű hidrológiai megfigyelések alapján (vízállások és vízhozam mérések alapján) - került elfogadásra, mint a duzzasztóműre is érvényes eredmény. Hasonló ábrák kerültek megszerkesztésre néhány kiválasztott felvízszint magasságra és számos Tiszai vízhozamra és ezeket használták a duzzasztómű lehetséges legnagyobb magasságának meghatározásához is. Mindezek mellett a vízfelszínek teljes ismeretének birtokában a Tisza tározó kapacitása is kiszámíthatóvá vált. b. ) Öntözésre rendelkezésre álló kapacitás Az öntözési célra rendelkezésre álló vízmennyiséget és annak időben és térben történő szétosztását meteorológiai és hidrológiai adatok alapján értékelték, határozták meg, továbbá a mezőgazdasági igényeket is figyelembe vették. Az érintett területre vonatkozó átlagos csapadékmennyiség összeg 600 mm/év, míg a száraz években a minimum értékek nem haladják meg a 340 mm/év értéket. A két folyó (Tisza, Bodrog) vízhozamai hasonlóan szélsőségesek. A Tiszára jellemző értékek: átlagos éves 500 m3/s, minimum vízhozam 35 m3/s, a 100 évente egyszer előforduló számított árvízi nagyvízhozam 4300 m3/s. A Bodrognak, mint mellékfolyónak a része az előbb említett vízhozamból átlagosan 1/3-a. Az egyesített Hármas-Körös folyó három jellemző vízhozama a következő 110 m3/s, 6,0 m3/s 1700 m3/s. Ennek a kutatásnak az eredménye az volt, hogy a maximális, a felvíz felől a csatornákba kivehető vízhozam, 60 m3/s. A főcsatornákat ennek megfelelően méretezték. c. ) Fizikai modell tesztek Az egyedi vízlépcső helye, általános alaprajzi elhelyezkedése, továbbá az alakja és fő méretei a Budapesti Műszaki Egyetem Hidraulikai laborjában kerültek tesztelésre. A fizikai modell méretaránya 1:75 volt. A modell a vízlépcső mellett magába foglalt egy bizonyos hosszúságú, az árvédelmi gátak közötti teljes árterületet is magába foglaló felvízi szakaszt, ami így lehetővé tette a vízlépcső feletti áramlási viszonyok megbízható szimulációját. A duzzasztómű elő-és utófenekére vonatkozó, valamint a meder/part védelméhez csatlakozó intézkedéseket különállóan tesztelték, jóval kisebb méretarányban kivitelezett modellekkel. A Ganz Gyár Turbina Osztályának laboratóriumában, Pattantyus A.G. professzorral együttműködve (Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépészeti Intézet), tesztelték a csigaházat, a turbinát és a nagy Kaplan gépek tervezett csöveit. d. ) Árvízi tervezés A tervezés során igazolni kellett azt, hogy a folyó nyomvonalán a folyómederben és az ártéren tervezett változtatások, valamint maga a létesítmény nem csökkentik az árvízi biztonságot - más szavakkal - hogy a vízlépcső károkozás nélkül át tudja vezetni azokat az árvizeket, melyeket az erre a Tisza szakaszra vonatkozó árvédelmi töltések tervezésénél vettek 6
