A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Mosonyi Emil, akadémikus, dr. Pados Imre, ÉKÖVIZIG nyugdíjas, Ötvös Pál, TISZAVÍZ Kft.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében

2. A Tiszalöki Vízlépcső eredeti koncepciója

Az Öntözési Törvényben az alábbi célkitűzések szerepeltek.

I. A vízlépcsőnek 120.000 ha földterület öntözéséhez szükséges vizet kell szolgáltatnia. Az előzetes becslések azt mutatták, hogy ez a cél összefüggésben lehet azzal a lehetséges vízhozammal max. 60 m3/s, amit az öntözni kívánt területre át lehet vezetni. A vízszolgáltatás érdekében két főcsatornát a Keleti Főcsatornát és a Nyugati Főcsatornát a vízlépcső felvízi oldalán kialakított felvízi tározótérből táplálnák meg.

II. A vízlépcső másik célja a hajózási feltételek javítása volt. Az első becslések alapján folyamatosan hajózható folyószakaszokat kell létrehozni úgymint 80 km hosszú Tisza szakaszt és 50 km hosszú szakaszt a Bodrog folyón, mely folyó a vízlépcsőhöz közel torkollik a Tiszába. Így az eredeti elképzelés szerint a vízlépcső két szerkezeti részből állt: egy gát és egy hajózsilip. Erőművel kapcsolatban akkor még nem volt elképzelés.

III. A vízlépcső helyének egy folyókanyart választottak ki. Az eredeti építési elképzelés az volt, hogy áramló víznél építkeznek, vagyis a folyómederben és az alaplemezt keszonalapozással készítik. Mivel az árvizek lassíthatták volna az építést, ezért azt feltételezték, hogy az építési idő 7-8 évet tenne ki.

3. Módosított és megvalósított koncepció

Az idősebb társszerző kapott megbízást arra vonatkozóan, hogy 1941-ben az előzetes kutatásokat irányítsa. 1946-tól a vízlépcső tervezésének a felelőse lett és később neki kellett az építéssel kapcsolatos felelősséget is vállalnia. Ő az elképzelést az alábbiak szerint módosította:

■ Egy kisesésű vízerőmű csatlakozott a duzzasztóműhöz.

(a 3. ábra mutatja a megnövelt vízlépcső alaprajzi elrendezését.)

Az erőművet eredetileg üzemvíz-csatornás elrendezésűre tervezték, ez azonban a későbbiek során módosult.

■ A teljes vízlépcső egy meder átvágás nyomvonalába került áthelyezésre, így az építkezést egy száraz nyitott munkagödörben lehetett elvégezni.

■ A keszon módszert elvetették és elhatározták, hogy az alapozást talajvízszint süllyesztő kúthálózat védelme alatt végzik el.

3