A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!
Erre utalt Rybach László is az előadásában: „A Föld belseje óriási hőmennyiséget tárol; a földi hőáram globálisan 40 millió MW, ami ’használatlanul’ kilép a világűrbe.” (Dr. Rybach László budapesti (ELTE) előadása, 2005. április 5.) A komplex fűtési rendszerek közül kiemelt, hogy a távhőszolgáltatáshoz is jól illeszthetők hőszivattyús rendszerek (16. ábra). Előnyös lehet a biomassza-tüzelésű csúcskazán alkalmazása. 16. ábra. Távhőellátás kapcsolási vázlata (termelő és visszasajtoló kúttal, hőszivattyúval, valamint csúcskazánnal) Forrás: Dr. Kontra Jenő: Hévízhasznosítás. Műegyetemi Kiadó, 2004 Példaként hivatkozok néhány távhőszolgáltatáshoz kapcsolt külföldi hőszivattyús rendszerre:- „Stockholmban egy 260 MW-os hőszivattyús távfűtőmű gépei a tenger vizéből nyerik az energia 60%-át, és egy másik 150 MW-os távfűtőmű pedig a városi szennyvíz-telepből nyeri az energia 80%- át. Kanadában az új lakások 95%-át már hőszivattyús fűtéssel tervezik.” (Dr. Göőz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energiaforrásai, lehetőségek - és valóság. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007.)- „A svédországi Lundban, a magyarországinál kedvezőtlenebb geotermikus adottságok mellett (800 m mély kútból 23 °C-os víz) épült ki egy kommunális, hőszivattyús fűtési rendszer. 47 MW hőszivattyú-kapacitással, hideg napokon gáztüzeléses ráfűtéssel és a gázturbinás erőmű hulladékhőjének hasznosításával a 90 000 lakosú város fűtési hőigényének 80%-át elégíti ki.” (Dr. Bobok Elemér - dr. Tóth Anikó: Megújuló energiák. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2005.) A hőszivattyús rendszerek alkalmazhatóságát jelentősen meghatározzák a primer (elérhető hőforrás) és a szekunder oldal (hőigény és az ehhez tartozó hőleadó rendszer) helyi körülményei (17. ábra). 17
