A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Ambrusz László, Hidegkuti László, FETIKÖVIZIG: A csatorna szakaszok vegyszeres növényzetszabályozása az I. sz. Nyíri Szakaszmérnökség területén
A CSATORNA SZAKASZOK VEGYSZERES NÖVÉNYZETSZABÁLYOZÁSÁNAK TAPASZTALATAI AZ I. SZ. NYÍRI SZAKASZMÉRNÖKSÉGEN AMBRUSZ LÁSZLÓ, HIDEGKÚTI LÁSZLÓ FETI-KÖVIZIG Kulcsszavak: csatorna, vegyszeres növényzetszabályozás, költségbecslés 1. Bevezetés A belvíz elvezető, illetve a kettősműködésű csatornák rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlen azok rendszeres karbantartása. A meder növényzettel való benőttsége csökkenti a csatorna vízszállító képességét, közvetve elősegíti a gyors feliszapolódást. Az előbbiek elkerülése érdekében a csatornák évenkénti karbantartási munkái közül kiemelkedő fontosságú a növényzet szabályozása. Ezt a célt szolgálja a mederfenék és rézsű, közvetve a járóút mechanikai gaztalanítása. Ez történhet emberi vagy gépi erővel. Napjainkban a kézi erőt a védművek fenntartási munkáiban túlnyomó részt a közmunkások képviselik. Az őrök, mint gépkezelők különböző típusú bozótvágó, cserjéző kisgépeket, önjáró kaszagépeket (pl: Rasant Junior), valamint traktorra szerelt munkagépeket (kasza vagy zúzó-aprító szerelékkel) használnak a fenntartási feladatok elvégzése során. A kettősműködésű és kiemelt fontosságú csatornaszakaszokon, illetve műtárgyak környékén a fenék- és rézsűkaszálást, szükség szerint évente két-három alkalommal, vagy akár ennél többször is el kell végeznünk. Az erőforrások - ideértve a közmunkások és őrök létszámát, a gépparkot, vagy az anyagi fedezetet a gépi munkavégzésre, esetleg a rendelkezésre álló időt - természetesen mindig korlátozottak, a végrehajtandó munkákhoz képest. Az előző okok miatt a csatornák karbantartási feladatainak elvégzésében a mechanikai gaztalanítást kiválóan kiegészíti, helyettesíti a vegyszeres növényzetszabályozás. 2. Vegyszeres növényzetszabályozás az I. sz. Szakaszmérnökségen 2.1. Vegyszerezett terület Az I. sz. Nyíri Szakaszmérnökség működési területe a 46. sz. Belvízrendszer területére esik (1. ábra). A nyírség vizeit - közepes évben 80 millió m3-t - a Lónyay főcsatorna vezeti a Tiszába. A főcsatornába délről hat nagyobb csatorna, főfolyás és több kisebb csatorna torkollik. Az I. sz. Nyíri Szakaszmérnökség kezelésébe tarozik a Lónyay főcsatorna 18+600-44+800 km szelvények közötti szakasza, valamint 5 főfolyás - a Vajai (III. sz.), a Máriapócsi (IV. sz.), a Kálai (VII. sz.), az Érpatak (VIII. sz.) és a Simai (IX. sz.) -, melyek 4 belvízvédelmi szakasz (07.01.-04.) területén találhatók. A főfolyások teljes hossza 226, 59 km, melyből 95,2 km kettős működésű. 1
