A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Harkányi Kornél, KvVM: Az éghajlatváltozás hatása az árvízhelyzetre és a VAHAVA projekt javaslatai
3. ábra A feltételezett éghajlatváltozás lehetséges hatásaira az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei ráirányították a figyelmet. 2003 nyarát - a szokásos meleget is több hónapon át meghaladó - magas hőmérséklet, és a szokatlanul kevés tavaszi és nyári csapadék jellemezte. Az 1999-2002. években, valamint 2006-ban viszont az átlagot meghaladó csapadék okozott nagy árvizeket Magyarországon. Ezek az események önmagukban természetesen nem igazolják a földi éghajlat tendencia jellegű változását. A vízháztartás és vízgazdálkodás szempontjából meghatározójelentőségű, hogy a globális szinten esetleg jelentkező melegebb éghajlat átlagosan nagyobb csapadékot fog eredményezni, de térségünkben a csapadék eloszlása szélsőséges lehet, ami azt jelenti, hogy ritkább, de nagyobb intenzitású esőkre kell számítani. A magasabb hőmérséklet és a ritkább csapadék ugyanakkor az aszályok gyakoriságának növekedését is eredményezheti. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási, és az ezzel együtt járó árvízi, illetve aszály jelenségek egyértelműen felhívták a figyelmet arra, hogy a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn. Az eddigi „küzdelem az árvizekkel” szemlélettel szemben az „együtt élni az árvízzel” szemléletre kell váltani. Hasonló szemléletváltás szükséges a belvizek és aszályok kezelése területén is, mely megfelelő területhasználat-váltást igényel és kárpotenciál- csökkenést eredményez. Teret kell biztosítani a víznek, és lehetőleg minél nagyobb mértékben visszatartani, illetve a vízhiányos helyekre vezetni. Ezt az új szemléletet tükrözi és valósítja meg a gyakorlatban a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) kormányprogram, melynek célja nem csupán az árvizek elleni védekezés, hanem - többek között - a vízhiányos időszakok hosszának minimalizálása megfelelő vízvisszatartási és vízkormányzási módszerekkel. Az elmúlt kilenc év legnagyobb nemzetgazdasági kiadásait az árvizek okozták. A védekezés és helyreállítás összes kiadásai meghaladták a 150 Mrd Ft-ot. A 4. ábra - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által elvégzett szimulációs vizsgálatok eredményeként - a 2100-ig várható éves átlagos árvízkárok valószínűségének és kockázatának alakulását mutatja a klímaváltozás függvényében, a mértékadó árvízszintre történt töltéskiépítés figyelembevételével (Koncsos, 2006).
