A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
való jelentős takarékosságot is jelenti, mivel a nádastérképezés költségeihez viszonyítva elhanyagolható többlettel megvalósítható lesz a VKI-nak megfelelő makrofita minősítés is. Összefoglalás A Víz Keretirányelv (VKI) hazai bevezetése során a megalapozó kutatások, a háttérmunkák, ill. a ténylegesen, gyakorlatban megvalósuló, megvalósítandó lépések, intézkedések az utóbbi egy-két évben gyakorlatilag egyidőben, párhuzamosan történnek. Ugyanakkor, 2007-től már a VKI előírásainak megfelelően kell a fel szí ni víz-monitorozást végezni, de már készíteni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket is. Mind a Balatonon, mind pedig a Velencei-tavon 5-évenként elvégzik a nádasok minősítését, ami viszonylag nagyszámú terepbotanikai felmérésen alapul, ezért a legtöbb hazai víztesttől eltérően, létezik hozzáférhető makrofita adatbázis. Ennek a VKI szerinti ökológiai minősítésre való alkalmasságát mindenképpen indokolt volt megvizsgálni. Megállapítottuk, hogy a nádasminősítésben használt terepfelmérési jegyzőkönyvek jól illeszkednek a VKI-minősítésre is javasolt jegyzőkönyvhöz. A Balatonon a 2004. évi nádasfelmérés adatbázisa alapján a balatoni nádasok a javasolt hazai VKI-minősítés szerint a jó/kiváló határon, ill. a kiváló kategóriában vannak. A nádasöv hinaras-, ill. nyílt víz felőli szegélye valószínűleg emelné az IMMI EQR értékét, viszont a hiányzó A-D értékek, illetve a felmérési határig terjedő, gyakran erősen antropogén hatás alatt álló, a szárazföld irányába mutató növényzet alapos feltárása minden bizonnyal rontaná a képet. Ezek az értékek reálisan elfogadhatóak. A Velencei-tó a nádasok rendelkezésre álló adatai alapján a jó ökológiai állapotú víztestek közé tartozik. Itt is figyelembe kell venni azonban, hogy a felmérések kizárólag a nádasokra vonatkoznak, sőt a Balatonnal ellentétben a felmérések határát nem terjesztették ki a jogi partvonalon kívüli vegetációra sem. A megkotort területekre ez az érték semmiképpen nem tekinthető relevánsnak. Gyakorlati szempontokat előtérbe helyezve, a makrofita felmérés is azt mutatja, hogy a Ny-i részt mocsárként és önálló, természetesnek tekintett víztestként definiáljuk, a K-i (megkotort) területeket pedig erősen módosítottnak. Ez számos egyéb ökológiai megközelítési nehézség megoldását is segítené, de megfelelne a társadalmi elvárásoknak is, mivel ezen a tórészen az üdültetés, a rekreációs igény tekinthető elsődlegesnek. Javaslatokat tettünk a további nádasfelmérések módszereinek kiegészítésre abból a célból, hogy az a VKI-szerinti makrofita monitorozásra is a lehető legteljesebb felmérésekkel szolgáljon. Ez a közpénzekkel való jelentős takarékosságot is jelenti, mivel a nádastérképezés költségeihez viszonyítva elhanyagolható többlettel megvalósítható lesz a VKI-nak megfelelő makrofita minősítés is. A Balaton É-i részvízgyűjtője és a Velencei-tó vízgyűjtő legfontosabb befolyóinak helyszíni bejárása során tájékozódtunk azok jelenlegi makrovegetációjáról, felmértünk, hogy az előzetesen, az egyéb célok miatt mintavételi helynek kijelölt szelvények alkalmasak-e a makrofita monitorozásra. Megállapítottuk, hogy a botanikai felméréséket célszerű önállóan, a többi mintavevő csoporttól külön elvégezni, mivel - különösen az alapállapot felmérés idején - lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, és nagyon sok esetben nem is lehet ugyanazon mintavételi helyen elvégezni. Javaslatokat tettünk a két vízgyűjtő részvízgyűjtőnkénti feltárásának időbeli ütemezésére, annak érdekében, hogy a költségek és a munka több évre elosztva jelentkezzenek.
