A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban
3. Hosszú távú algabiomassza elemzések A továbbiakban az algavizsgálati paramétereket elemezzük, nagyobb „felbontásban”, azaz törzsenkénti összesítésben a fajösszetételt. A 10 év során a tóban összesen 233 algataxon került elő, közülük alkalmanként általában csak 10-20 taxon fordult elő. 3.1. Évenként csoportosítva A két grafikonon bemutatott idő- és térbeli változások tartogatnak még számunkra meglepő megállapításokat (3-4. ábra). Az éves átlagos biomassza értékek alapján is többé-kevésbé világosak a kiválasztott három év és két mintavételi hely ismérvei. 1995-től - eddig az utolsó nagy algavirágzásos 1994-es évet követően - 1997-ig folyamatos enyhe emelkedési trend volt észlelhető, mind klorofill-a, mind pedig algabiomassza vonatkozásában. 1997-ben egy, addig szokatlan, de rendkívül kedvező jelenséget tapasztaltunk. Gyakorlatilag az egész tavon jelentős biomassza növekményt okozott egy barázdás alga, a Ceratium hirundinella. Ez azért is kiemelendő, mert - mint többen leírták - a „jó vízminőség” indikátora. Korábban is az volt (1960-as évekig), s még jelenleg is így tartják. Jelenléte továbbra is észlelhető az egész tavon, elsősorban nyáron, de korántsem olyan mennyiségben, mint 1997-ben. Ennek sem ismerjük a pontos okát, hasonlóan ahhoz a kérdéshez, hogy mi okozhatta az 1994-es katasztrofálisan rossz vízminőségű évet követően a hihetetlen mértékű javulást? További megállapítást tehetünk a legkevésbé eutróf, azaz a legjobb minőségű időszakra. Ez pedig az 1999-es évben következett be. Ekkor talán csupán az lehet feltűnő, hogy csaknem teljesen hiányoztak a víztérből a nyári Balatonra oly jellemző cianobaktériumok. Más jellemző különbséget nem tudunk tenni. A már korábbról ismert populációdinamikai leírások mellett (egyszerűsítve: tavasszal kova, nyáron és ősszel cianobaktérium, esetleg Ceratium, ősztől ismét kova, közben pedig végig zöld) leszögezhetjük, hogy ilyenfajta vizsgálódás és megközelítés során nem tudunk a mintavételi helyek hasonlóságára, különbözőségére vonatkozó kijelentéseket tenni. 3.2. Mintavételi helyenként csoportosítva A vizsgálati eredmények ilyen jellegű összevetésénél élesen el kell hogy különüljenek, legalább mennyiségi szempontból, az egymáshoz hasonló, ill. attól különböző évek. Feltűnő, hogy a keleti mintavételi helyeken (3-4. ábra, más elrendezésben) mennyire „ugrálnak” az éves átlagértékek. Nem igazán fedezhető fel valamiféle összefüggés. Még a korábban elemzett Ceratiumos 1997-es év sem olyan kifejező erejű, mint a nyugati pontokon. Igazából ezeknek az algaösszetételeknek a beható vizsgálata nyújthat némi segítséget ahhoz, hogy tudjunk valamilyen hasonlóságokat, különbségeket megállapítani. Erre teszünk kísérletet a 4. fejezetben.- 5 -
