A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban
2. Klorofill-a változások áttekintő jellemzése Különbontva, két grafikonon szemléltetjük a 10 mintavételi hely (mvh) időbeli változását. Ennek két oka van. Egyik, hogy így átláthatóvá válnak a máskülönben összemosódó vonalak. A másik ok pedig maga az a tény, hogy 5 mvh esetében 20 (1. ábra), másik öt mvh-nél pedig évi 10 alkalommal (2. ábra) történtek mintavételek. Természetesen mindkét grafikonon találhatunk azonos időbeli, de eltérő nagyságú csúcsokat. Ezek a maximumok általában nyáriak-kora ősziek (1996, 2001-2003), de néhány esetben a tavaszi maximum elérte, sőt meg is haladta a nyári értékeket (1995, 1999, 2004). Mindezen jelenségek mögött már jól ismert tapasztalat húzódik meg. Nevezetesen: tél végén, kora tavasszal a kovaalgák dominálnak, majd pedig nyár végén-kora ősszel a cianobaktériumok, azok közül is leginkább a légköri N2 megkötésére képes, heterocitákkal (módosult vegetatív sejtekkel) rendelkező fonalas fajok. 2001-ben különleges jelenséget észlelhettünk: ekkor a tó középső és keleti régiói váltak időlegesen a legeutrófabb területekké. Előtte és utána a Keszthelyi- ill. a Szigligeti-medencét tekinthettük a tápanyagokkal leggazdagabban ellátott területeknek. Legalább táblázatosan rögzítjük a jelenleg még (MSZ 12749), ill. már hatályos és figyelembe veendő útmutatók (OECD, EU VKI), szabványoknak a Balaton-tó típusra (1. típus) vonatkozó klorofill-a határértékeit, ajánlásait (pg/l): sorszám MSZ 12749 OECD EU VKI (1. tótípus) érték kategória érték kategória érték kategória 1. 10 kiváló < 8 oligotróf < 5 kiváló 2. 25 jó 8-25 mezotróf 5-20 jó 3. 75 tűrhető 25-75 eutróf 20-40 közepes 4. 250 szennyezett > 75 politróf 40-80 gyenge 5. >250 erősen szenny. > 80 rossz- 3 -
