A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Adorján Gábor, KDTKTVF: A makrozoobentonnal történő vízminősítés a VKI rendszerében

3. táblázat. Az Ecosurv egész országra kiterjedő felmérésének eredményei (Ecosurv, 2005) Víziestek száma \ kiváló 11 2,8 Jó 271 68,8 mérsékeli 110 27,9 gyenge 2 0,5 FOSSZ 0 0 Összesen 394 100 Összefoglalás: Magyarországon évek óta a magyar makrozoobenton család- és egyéb rangú taxonok magyar pontrendszere (MMCP) módszert alkalmazták a vizek minősítésére, a későbbiekben azonban az angol AQEM (egységes európai folyóvízi makrogerincteleneken alapuló ökológiai minősítési rendszer) hazai adaptációja várható. Az MMCP taxonokhoz rendelt pontértékekkel számol, az AQEM ugyanakkor számos indexszel dolgozik. Németországban az indexek száma eléri a ~300-at. Ennek magyarországi bevezetéséhez azonban nem állnak rendelkezésre a hazai víztípusokra jellemző referencia állapotok meghatározásához szükséges adatsorok. Ezért Magyarországon is az Ecosurv által kidolgozott karakterfaj-elemzés és a QbAP -index (a karakterértékek összegzése) alkalmazása várható a jövőben, és csak ezt követően kerülne bevezetésre a multimetrikus számítás (AQEM). A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDT KTVF) Mérőállomásán a makrozoobenton felméréseket 2006-ban kezdtük, a mintavételt az AQEM módszerének megfelelően végeztük, de a számolások még a régi módon történtek. A jövőben természetesen követni igyekszünk a fent vázolt országos változásokat. A felmérések nemcsak a minősítésben, de a faunisztikában is fontos eredményeket hoznak. Valamint, mivel a minősítések több élőlénycsoportra is kiterjednek, a táplálékhálózatok megismerésében is fontos szerepet játszhatnak. Erre jó példa a halak táplálékválasztásának kérdése: az AQEM módszeren alapuló mintavételek kvantitatív, szemikvantitatív eredményekkel is szolgálnak, amelyek még a halbiológia terén is hasznosítható újabb megállapításokhoz vezethetnek. A halak táplálkozásáról már most is sokat tudunk, de nem ismerjük eléggé táplálékválasztási szokásaikat, főleg nem a természetes élőhelyeiken. Eddig csak azt tudtuk, hogy mivel táplálkoznak, azt viszont nem, hogy miből; azaz, hogy milyen a táplálékkészlet mennyiségi eloszlása...

Next

/
Oldalképek
Tartalom