A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

IV. 2. Az árapasztó víztározók helyének kiválasztási szempontjai

Szempontok:- az árvízi tározók megfelelő helyen, megfelelő mérettel álljanak rendelkezésre, elegendő térfogattal- A fajlagos beruházási költség a lehető legalacsonyabb legyen- A terület átlagos talajértéke lehetőleg alacsony legyen- A terület mély fekvésű legyen- A területen lévő mezőgazdasági érték minimális legyen, mezőgazdasági hasznosíthatósága lehetőleg alacsony legyen.

Eredetileg a tervezett tározók területe természetvédelmi terület is magába foglalt volna. Bizonyos helyzetekben ez sem pozitív sem negatív hatással nem járt volna, de jelen esetben a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy ha a Szamos- Kraszna közi tározót kiterjesztenék a Károlyi erdőre, akkor az helyrehozhatatlan károkat okozhatna az erdőben és annak élővilágában. A cél viszont az, hogy az elárasztás tartós károkat ne okozzon, így előreláthatólag nem fogják a területet a tározóhoz csatolni. (A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése, 2002)

A tervben eleinte egy 10 db tározóból álló árapasztó rendszer megépítése szerepelt, de az évek folyamán a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy egy több tározós modell jobban tudná szolgálni a térség érdekeit. A több tározós változat esetén ugyanis az árapasztás gyorsabban szabályozható, csökkenthető az egyes tározók területe, valamint a tározókapacitás is jelentősen megnő.

Így végül a tervezők a 14 tározós terv mellett döntöttek. Az építési költség előreláthatólag így sem emelkedik a 10 tározós változathoz képest.

A tározók számának növekedése természetesen egyaránt előnyökkel és hátrányokkal is járhat.

Előnyök:- Csökken a tározók átlagos vízmélysége (kb. 2,6 m-ről 2,0 m-re),- Árvízi időszakon kívül is feltölthető tározókkal bővül a rendszer,- Gyorsabb lesz az egyes tározók leüríthetősége.

12