A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Ács Éva, Kiss, K.T., MTA ÖBKI MDÁ, Borics, G., Várbíró, G., Tiszántúli KvVF, Kiss Gábor, Reskóné Nagy Mária, Közép Dunántúli KvVF: Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján
I., II., csoportot kis növényi tápanyag kínálat (alacsony nitrát és foszfát értékek) jellemzi, amivel összhangban van az IPS és TDI index értéke, mely jó vízminőséget (TDI kis mértékű szerves szennyezést) mutat (3., 4., 5. ábra). Ezekbe a csoportokba nyári minták tartoztak. A IV. csoportot nagy nitrát, de kis foszfát tartalom jellemezte és az őszi minták tartoztak ide. Az IPS index jó vízminőséget, míg a TDI index erőteljes szerves szennyezést jelzett. A III. és V. csoportot nagy növényi tápanyag kínálat jellemez (közepes illetve magas nitrát és foszfát értékek), melyek közül az V. csoportban az IPS index értéke közepes vízminőséget mutat, a TDI erőteljes szerves szennyezést, a III. csoportban az IPS index értéke jó vízminőséget, míg a TDI erőteljes szerves szennyezést jelez. A III. csoportba a nyári, az V. csoportba az őszi minták tartoztak. SOM elemzéssel megállapítottuk az egyes csoportokra jellemző fajokat, karakter fajokat (2. táblázat, 6. ábra). Ez alapján az Amphora pediculus (APED) egyértelműen a nagyobb, míg az Achnanthidium minutissimum var. minutissimum (AMIN) inkább a kisebb növényi tápanyagkínálatú vizek karakterfaja volt. Bray Curtis 1. ábra A Balatoni befolyók cluster analízisének dendrogramja (rövidítések ld. 1. táblázat). 2. ábra A minták csoportosulása a SOM elemzés során (rövidítést ld. az 1. táblázatban). 6
