A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Ács Éva, Kiss, K.T., MTA ÖBKI MDÁ, Borics, G., Várbíró, G., Tiszántúli KvVF, Kiss Gábor, Reskóné Nagy Mária, Közép Dunántúli KvVF: Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján
zöld nád esetében, míg az avas nádnál nem talált szignifikáns korrelációt (Lakatos 1983). A Kis-Balatoni védőrendszer nádas területén vizsgálta a bevonat összetételét és elemtartalmát. Növekvő tendenciát állapított meg a bevonat foszfortartalmában, ami mutatja a bevonat fontos foszfor visszatartó szerepét (Lakatos et al. 1998). Később ezeket a vizsgálatokat a Kiskörei tározóra is kiterjesztette (Kiss et al. 2003). Megállapította, hogy az algaközösség összetétele nagyobb mértékben reflektál az adott mintavételi hely környezeti paramétereinek változásaira, mint az alzatul szolgáló növény típusára. Az emergens makrofitonon kialakuló algaközösség időben relatíve stabil. A Kiskörei tározóban a bevonat hamu tartalma nagyobb volt, mint a Kis-Balatonon. Szikes tavaink (elsősorban a Velencei-tó és a Fertő) bevonatkutatása egyéb tavainkhoz képest szerencsére bővelkedik eredményekben, melynek felsorolása meghaladná e dolgozat kereteit. A Balaton perifitonkutatásainak első kezdeteit taxonómiai szempontból Istvánffy (1891, 1894, 1896) adatai jelentik, aki néhány algánál azok előfordulására is utal a perifitonban. Cholnoky (1929) a perifiton kovaalga-részarányával foglalkozott. Ezután hosszabb szünet következett, majd Tamás (Entz et al. 1963, Tamás 1967, 1968, 1971, 1974) folytatta a Balaton recens bevonatvizsgálatát, mely alapvetően bentosz vizsgálat volt. Uherkovich a balatoni nádas perifitonjának vertikális eloszlását és a balatoni üledék bevonatát is tanulmányozta (Uherkovich 1988, 1996, 1998, Uherkovich & Lantos 1987, Uherkovich & Csermák 1992). Valószínűleg szintén bevonatot vizsgált Gallik (1926) is a Balatonban, de a cikkből sajnos nem derül ki, hogy honan származott az a kovaalgákban gazdag anyag, amiről írt. A Balaton recens fenéküledékének vizsgálatát Tamás és Uherkovich méltó követőjeként Vörös (Vörös et al. 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006) folytatta. Megállapította, hogy a fitobentosz biomasszájában nyugat-kelet irányú csökkenés figyelhető meg a Balatonban, valamint a déli parton nagyobb biomasszák mérhetők. A balatoni fenéküledék legtömegesebb faja a Fragilaria construens, de egyéb Fragilaria fajok is nagy számban fordulnak elő (pl. F. brevistriata, F. leptostauron var. marty). A kovaalgák mellett a cianobaktériumok mennyisége isjelentős (biomasszájuk 10% körüli), ezek egyértelműen a fenéküledék önálló tagjai, nem pedig a planktonesőből származnak. A fitoplankton és a fitobentosz együttes produkciója alapján a déli part sekély vízterei hipertróf termelésűek. A fitobentoszban élő kovaalgák extracelluláris poliszacharidjainak mennyisége a keresztszelvények mentén nem mutatott egyértelmű változást. Bányász et al. (2005, 2006) a balatoni fitobentosz összetételének és egyedszámának mélység szerinti és napszakos változását vizsgálta. Megállapították, hogy az üledékben 9 cm mélyen is találhatók élő kovamoszatok, vertikális migrációjuk az üledékben pozitív fototaxist mutat. A migráció sebessége meghaladja az 1.4 mm/órát. Kovács et al. (2004, 2005) a Balaton litorális zónájában (különösen a sekélyebb déli parton) esetenként tömegesen elszaporodó Cladophora fonalas zöldalga fotoszintézisének hőmérséklet és fényfüggését vizsgálták. Megállapították, hogy a faj tömeges megjelenését az alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet (30 oC-ot meghaladó) váltotta ki, és nincs összefüggésben külső szennyezéssel. A nagy tömegprodukció kialakulását az is segíti, hogy még direkt napfényen sem következik be fotoszintézisének fénygátlása. Jelen munkánk célja volt az EU-VKI monitorozás kialakítása a bevonatlakó kovaalga- együttesek figyelembevételével a Balatonon és vízgyűjtőjén, beillesztésük a későbbi évek vizsgálati programjába. A munka során a következő kérdésekre kerestük a választ: 1. ) Hány mintavételi helyet célszerű a jövőbeli monitorozáshoz választani és melyek legyenek azok? 2. ) Milyen módszerrel (elsősorban milyen alzat típusról) javasolható a gyűjtés? 3. ) Milyen gyakoriságú mintavételezésre van szükség? | 4.) Mely minősítés javasolható az ökológiai állapot leírásához? 3