A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
4. szekció: CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Balogh Edina, Tóth György, Végh Ildikó, Nyírségvíz Zrt.: Vízgyűjtő-szemléletű szennyvíztisztítás eredményei
2.1.1. Előzmények Nyíregyházán a csatornázás és szennyvíztisztítás kiépítése az 1960-as évek közepén kezdődött, ekkor épült a jelenleg üzemelő I. számú tisztító telep is. A város folyamatos növekedése megkövetelte a tisztító kapacitás fejlesztését. A 80-as évek végére a keletkező szennyvizek két tisztító telepen kerültek megtisztításra, az átlagos mennyiség meghaladta a 30.000 m3/napot. A rendszerváltást követően különböző ismert okokra visszavezethetően, az elvezetett és tisztított szennyvíz folyamatos mennyiségi csökkenése évről-évre felvette a két tisztító telep kapacitás kihasználatlansági problémáit. A kapacitás kihasználatlanság főképp hidraulikai alul terheltségben jelentkezett, mivel a meglévő 30.000 m3/d és 10.000 m3/d tisztítási kapacitású telepekre napi átlagban 18.344 m3 szennyvíz érkezett. Nehezítette a helyzetet, hogy a lényegesen kevesebb szennyvízmennyiség szennyező anyag mennyiségben csaknem a korábbival megegyező szennyező anyagáramot jutatta a tisztító telepekre, mivel betöményedtek a szennyvizek. E folyamatok következményeként egyre gazdaságtalanabbá vált a szennyvizek tisztítása a két telepen. Ekkor megfogalmazásra került, hogy dönteni szükséges nyíregyházi két szennyvíztisztító telep további működtetésének vonatkozásában, két koncepció alakult ki. Az egyik az I.sz. telep fejlesztését és a Il.sz. telep teljes leállítását, míg a másik megoldás a II.sz. telep automatizálását, élőmunka igényének csökkentését javasolta mindkét telep további üzemeltetése mellett. A két változat közül az Isz. telep fejlesztése az összes jelenleg keletkező szennyvíz megtisztítására történő alkalmassá tétele került előtérbe. A fejlesztés 1999-2001 között valósult meg. A megoldás lényege, hogy a meglévő műtárgyak átalakításával, valamint a légbevitel korszerűsítésével 22.000 m3/d szennyvízmennyiség megbízható harmadik tisztítási fokozatot magába foglaló nitrifikációt, denitrifikációt is jelentő valamint vegyszeres foszfor kicsapatással, a szennyvíz-kibocsátási trendet figyelembe véve mintegy 10 évre biztosítható az összes szennyvíz fogadása az Isz. tisztító telepen. 2.1.2. Működés ismertetése, alapadatok: A technológia a meglévő mechanikai tisztítási eszköztárat (homokfogók, előülepítők) is hasznosítva olyan eleveniszapos biológia tisztítás amelyben a szerves anyagok eltávolítása mellett megvalósult az NH4+-N oxidációja (nitrifikálás) és a folyamat során képződő NO3- nitrogén gázzá történő redukciója (denitrifikáció) is. A nitrifikálást -denitrifikálást a szimultán és elődenitrifikáló rendszerek kombinációjával a meglévő puffertárolóból átalakított előlevegőztető és denitrifikáló medence üzembe állítása biztosítja. A korszerűsített szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása 22.000 m3/nap, a tisztítandó szennyvíz BOI5 tartalma alapján a telep lakosegyenértékben kifejezett kapacitása: 133.333 LE. A tisztítótelepre érkező szennyvíz rácsszűrés után az átemelő aknába jut. Innen 5 db automatikus üzemű szárazaknás telepítésű szivattyú emeli fel a szennyvizet a két párhuzamosan telepített hosszanti átfolyású homokfogóra. Az átemelt szennyvíz mennyiségét a nyomócsőbe épített indukciós mennyiségmérő méri. A homokfogás után a szennyvíz a három párhuzamosan kapcsolt előülepítőre kerül. Az előülepített szennyvíz az előlevegőztető és denitrifikáló medencébe jut. Ebben a medencében az iszap áramlását, valamint kiülepedésének meggátolását a keverők és légbeadagoló elemek biztosítják. Itt megy végbe a denitrifikáció a nyers szennyvíz homogenizálása, és stabilizálása, gyors bomlású vegyületek lebontása. A pH csökkenés esetén a mészhidrát adagolás is a medence előtt történik, valamint vas(III) só adagolása is itt lehetséges. Az előlevegőztető és denitrifikáló medencéből a szennyvíz a levegőztető medencékbe az I-es osztó-és átemelő mű közbeiktatásával jut el. A 3 db egyenként ~2000m3 hasznos térfogatú levegőztető medencében történik a szervesanyag lebontás és a nitrifikáció. A levegőztető medencékből elfolyó szennyvíz és iszapelegy egy közösítő osztó műtárgyba jut, melynek fő funkciója az eltérő kapacitású utóülepítőkre folyó vízhozam beállítása. Ebből az aknából történik meg a nitrát recirkuláció indítása is, valamint a 4
