A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Csepregi András, Izápy Gábor, Szilágyi Gábor, Hydrosys Kft.: A Tatabányai vízaknák vízminőségének védelme
XIV/A vízakna A XIV/A vízbázis vize az alábbi három tényező miatt tekinthető sérülékenynek:- a vízbázist három oldalról határoló, nagy kiterjedésű bányászati öregségek, az azt kitöltő szennyezett vizek,- az előzetesen lehatárolt hidrogeológiai „A” és „B” zónán belül található nagy kiterjedésű nyíltkarsztos beszivárgási területek (1. ábra),- szintén az „A” és „B” zónán belül a karsztos kibúvási területeken elnyelődő patakok vízminőséget veszélyeztető hatása miatt. Az öregségekben tárolódó vizek, mint potenciális szennyezőforrás felszámolására gyakorlati lehetőség nincs, ugyanakkor az üzemeltetés során a vízmű által megvalósított beavatkozások- az öregségi területek alá benyúló csapolófúrások elzárása, új csapolófúrások létesítése, viszonylag egyenletes termelés - révén stabil, lassan javuló vízminőségi állapotot sikerült elérni. A vízkivétel szabályozására alkalmas módon kiépített csapolórendszer, a vízminőség rendszeres figyelése, a vizsgálatok értékelése, garanciát jelenthet a továbbiakban a jelenleg meglévő jó vízminőségi állapot fenntartására. A vízbázis védelme szempontjából előnyös, hogy a felszíni védőterületét alkotó karsztos kibúvási területek nagy részét erdő borítja, ahol a biztonságba helyezés mindössze a jelenlegi állapot fenntartását jelenti. A diagnosztikai munkák II. fázisában lehetőség lesz a felszíni védőterületeken belül, (beleértve az elnyelődő patakok vízgyűjtő területet is) meglévő tényleges szennyezőforrások felkutatására, és a vízbázis biztonsága érdekében szükséges korlátozó intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozására. XV/C vízakna Az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok során nem sikerült az egykori bányán kívül más szennyezőforrás hatását kimutatni. A Tatabányai-medencében a főkarsztvíztároló karbonátos kőzetet fedő, többségében vízzárónak tekinthető eocén és oligocén rétegek jelenléte következtében a XV/C vízakna belső, külső és hidrogeológiai „A” védőidoma nem ér ki a felszínre. Legalább 50-100 méteres 10
