A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Varga György, Pappné Urbán Judit, VITUKI Kht.: A hidrometeorológiai és talajvízszintváltozások értékelése a Duna-Tisza közén az EU VKI szempontjainak tükrében

mért talajvízszintek, mint közel természetes vízszinteknek voltak tekinthetők. A későbbi értékelések már más időhorizontokat is választottak az összehasonlítás alapjául: így pl. az 1956-1975, az 1961-1990 és az 1971-2000. közötti időszakot. (Ez utóbbi két viszonyítási időszak a WMO ajánlásával azonos, a hidrometeorológiai változások értékelésével azonos időhorizontú.)

A talajvíztükör terep alatti elhelyezkedésének ismerete mind a növényzet számára elérhető, hasznosítható vízkészlet szempontjából, mind pedig az utánpótlódási lehetőségek szempontjából, végső soron a talajvízháztartási jelleggörbe paramétereinek meghatározása miatt fontos. A 7. ábra a talajvíztükör terepszint alatti elhelyezkedését szemlélteti az 1956-60. közötti időszakban. Szembetűnő, hogy 6 m-nél mélyebben csak az Észak-Bácskai lösztábla területén és a Gödöllő-dombság déli előterében kisebb körzetekben helyezkedett el a talajvíztükör. A 4-6 m közötti terepszint alatti mélységű talajvízszinttel jellemezhető területek a Duna-Tisza köze északi és déli részén vannak, arányuk igen kicsiny, mindössze 10% körüli. A 2-4 m közötti mélységű területek aránya számottevő, hasonló nagyságú, mint a 0-2 m közötti talajvízszinttel jellemezhető területeké. Az utóbbiak a Duna-Tisza köze területének északnyugati, északkeleti és délkeleti részén fordultak elő legnagyobb kiterjedésben. A „nyereg”-ben ugyancsak magas talajvízállású területek helyezkedtek el ebben az időszakban. Ezeken a térszíneken számos tó és gazdag vízivilág létezett.

7. ábra: A talajvíztükör átlagos terep alatti mélysége az 1956-60. közötti időszakban

12