A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Prunner Andrea, Fodor József, dr. Kristóf Dániel, Kruppiné dr. Fekete Ilona, dr. Szilágyi Ferenc, dr. Heltai György, SZIE Kémia- és Biokémia Tsz.: Kis vízfolyások Európai Unió szerinti monitorozását megalapozó módszertani vizsgálatok a Rákos-patakon – A feltáró monitoring rendszer eredményeinek grafikus és térinformatikai megjelenítése
6.1.1Fiziko-kémiai komponensek Mértük a hagyományos vízminőségi paramétereket (KOIps, NH4+, NO2-, NO3-, szerves 2- /11- 2+ 2+ + + nitrogén, SO4 , Cl, lugosság, Ca , Mg , Na , K , lebegőanyag, vezetőképesség, pH). A másik vizsgálandó paramétercsoport a nehézfémek oldott, partikulált és összes formában (Hg, Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Al, Zn, Fe, Mn). E mérések havi gyakorisággal, illetve a részletes felmérések alkalmával történtek meg. 6.1.2 Biológiai komponensek A biológiai vizsgálatok során a VKI által előírt biológiai minőségi elemcsoport (élőlény együttes) részletes felmérésére végeztek vizsgálatokat a vízterek mentén. 6.1.3 Mintavételi és mérési módszerek Minden mintavétel -előkészítés, -tartósítás és mérés szabvány módszerrel történt. A meghatározásokat a SZIE és a VITUKI akkreditált laboratóriumaiban végeztük/végezték. 6.1.4 Hidrológiai vizsgálatok A hidrológiai vizsgálatokat az uszós módszerrel végeztük. Egyes helyeken a kis vízhozam, illetve a meder morfológiai adottságai miatt vízhozam mérésre nem volt lehetőség. Ezen esetekben mérnöki becslést alkalmaztunk. 6.2 Vízkémiai vizsgálatok mintavételi módszerei A helyszínen megmértük a víz hőmérsékletét, pH-ját, redox potenciálját, oldott oxigén koncentrációját és fajlagos elektromos vezetőképességét. A lebegőanyag tartalom meghatározására a vízmintát még a helyszínen leszűrtük 0,45 pm pórusméretű membránszűrőn. A „hagyományos” vízkémiai komponensek vizsgálatához 1 liter vízmintát vettünk, amelyet a másnapi feldolgozáshoz hűtve tároltunk. Az alkalmazott módszereket a 3. táblázatban foglaltuk össze. A Rákos patakon a nehézfém vizsgálatokhoz 1,5 liter vízmintát vettünk, amelyet tartósítás nélkül szállítottunk a SZIE Központi Laboratóriumába. Az összes higany vizsgálathoz 100 ml szűretlen vízmintát a helyszínen cc. HNO3-al tartósítottunk. Az oldott higany meghatározásához 100 ml vízmintát még a helyszínen leszűrtünk 0,45 pm pórusméretű membránszűrőn és cc. HNO3-al tartósítottuk. A higany meghatározáshoz a mintákat a VITUKI laboratóriumába szállítottuk. A terepi mérések során az oldott oxigénhez OXI 330/SET mérőműszert használtunk, a pH, vezetőképesség és hőmérséklet meghatározásához pH/cond MULTI 340i műszert alklamaztunk. A munka során minden mintavételi ponton végeztünk műszeres méréseket, valamint vízmintát is vettünk, a rendszeres monitoring program során alkalmazott módon, azonos komponensekre vizsgálva. A műszeres mérés során a műszer megbízhatóságának tesztelése érdekében egy-egy ponton többször, -de legalább háromszor - megismételtük a méréseket. A biológiai mintavételezésben csekély mértékben vettünk részt. A fitoplankton vizsgálatokhoz 200 ml vízmintát vettünk üveg mintavevő edénybe, majd Lugol oldattal tartósítottuk (konyak-színig). 7. Az adatok feldolgozásának módszere Mint az az előzőkből is látszik, a térinformatikai munka a terepi bejárással illetve az adatok gyűjtésével kezdődik. Amint az ábrázolni kívánt adatok rendelkezére álltak, megkezdődhet azok feldolgozása. A térinformatikai megjelenítést az ESRI cég ArcView programjával végeztük, amely a térinformatikai szakemberek körében az egyik legelterjedtebb programcsomag. Az alkalmazás használatának előnye, hogy létezik egy ingyenesen letölthető
