A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Prunner Andrea, Fodor József, dr. Kristóf Dániel, Kruppiné dr. Fekete Ilona, dr. Szilágyi Ferenc, dr. Heltai György, SZIE Kémia- és Biokémia Tsz.: Kis vízfolyások Európai Unió szerinti monitorozását megalapozó módszertani vizsgálatok a Rákos-patakon – A feltáró monitoring rendszer eredményeinek grafikus és térinformatikai megjelenítése

függően, mi az amit szemléltetni kívánunk. A dolgozat célja a térinformatikai rendszer felépítésén túl, hogy példaként bemutasson olyan tematikus térképeket, melyek könnyen értelmezhetőek és laikusok számára is fontos információt hordozzanak.

3. A VKI

3.1 A VKI bevezetésének előzményei és céljai

Az élővizeinkre ható, egyre nagyobb szintű terhelés megnövelte az emberek igényét a jó minőségű és kielégítő mennyiségű víz iránt. Ezt a természetes emberi igényt azonban csak úgy lehet kielégíteni, ha a minőségi és mennyiségi romlást megelőzzük, a vízkészletekkel való gazdálkodást fenntarthatóvá tesszük.

A VKI egyik fontos célja, hogy a közösségi vízügyi politikát egységes jogi keretbe foglalja, jelen esetben az Európai Unió ad ennek megfelelő színteret. Kiemelkedő továbbá a vízi ökoszisztémák védelme és állapotuk javítása, valamint a fenntartható vízhasználat, a vízkészletek védelmének érdekében. Lényeges pontja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozza, ezáltal a vizek „jó” állapotát elérje.

Ez a „jó állapot” felszíni vizek esetében azt az állapotot jelenti, amelyben annak, mind az ökológiai, mind a kémiai állapota legalább „jó” minősítésű. Az ökológiai állapot a vízi ökoszisztéma milyenségétől függ, pl.: a fajok abundanciája és diverzitása, míg a kémiai vízminőséget az egyes szennyezőanyagok koncentrációi határozzák meg. Egy feszíni víztest akkor tekinthető „jó állapotúnak”, ha a fent említett paraméterek csak csekély mértékű eltérést mutatnak a természetes állapothoz képest pl.: csekély változás a fitoplankton összetételében és abundanciájában, a halfaunában stb. Egy felszín alatti víztest esetében azt az állapotot jelenti, amelyben annak mind mennyiségi, mind pedig kémiai állapota legalább jó, tehát sem a vízkivétel, sem pedig a szennyezés szintje nem okoz gondot [11.].

3.2 Felszíni vizek VKI szerinti monitormgjának tervezése

A VKI monitoring tervezéséhez rögzítendő alapelvek:

> a meglévő és működő magyarországi vízminőségi és hidromorfológiai monitoringot kell a tervezés alapjának tekinteni;

> a jelenlegi monitoring mintavételezési gyakoriságát csak olyan helyeken szabad megváltoztatni, ahol ez megfelelően indokolható; a VKI monitoring kialakítása nem lehet indok;

> a feltáró monitoring célja, hogy a viszonylag nagyobb vízgyűjtők (2500 km2-nél nagyobb) terheléseit integráltan monitorozza; és segítségével meg lehessen állapítani, hogy a megfigyelt vízgyűjtőn az operatív és vizsgálati monitoring által le nem fedett területeket nem éri-e akár kockázatot is okozó terhelés;

> a feltáró monitoringot ezért kell egy tervezési időszakban (6 év) csak egy éven keresztül végezni. Az egy éves mérés alapján lehet az operatív és vizsgálati monitoringot kiegészíteni, vagy módosítani;

> a feltáró monitoringhoz a meglévő vízminőségi mérőhelyeken hatévenként egy éves időtartamra elő kell irányozni azoknak a paramétereknek (főként biológiai) a mérését, amelyet a VKI előír;

> a határokkal metszett víztestek esetében a határvízi egyezményekből és egyéb nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségünknek továbbra is eleget kell tenni és az ezekben megállapított mérőhelyeken, melyek a feltáró monitoring részét képezik, a