A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Béla, Fábián Imre, KÖTIKÖVIZIG: Belvízreform: Összehangolt belvíz és tájgazdálkodás
A VÁTI Kht.-VIZITERV Consult Kft. 2003-ban készített Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére, valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési program kidolgozása című anyaga a Nagykörűi tározó tekintetében már jelentősen szűkítette az árvízvédelmi célú igénybevétel hatását, mígnem „Az ártéri tájgazdálkodás megvalósítási tanulmányterve a Nagykörűi tározóban” című tanulmány már csak a tájgazdálkodás feltételeit vagyis a vonatkozó Kormány határozat szóhasználatában a „a terület- és vidékfejlesztés, agárkörnyezetvédelmi és természetvédelmi prioritásokat” elemzi. A tervező 2005. augusztusában, több korábbi változat elvetése után mutatta be a korlátozott árasztásos, zsilipes megoldást tartalmazó koncepcióját, melynek ideológiája így is fogalmazható:- A Nagykörűi tározó elsősorban tájgazdálkodási céllal létesül, minek köszönhetően a víz ki- és beeresztése elsősorban a természetes vízpótlás igényeihez igazodik.- Ez tájgazdálkodási szempontból is elfogadható, amennyiben így is megvalósul a kiszárított ártér medreinek az éves visszatérésű 83,89 mBf feletti árhullámokból való feltöltése. A Nagykörűi tájgazdálkodási vízrendezés főbb elemei a következők: 1. ) Legalább 10-12 m széles meder (Nagy-fok) a Doba-Csataszög közti műúttól a NagyFok-laposig. 2. ) Nagyfok-tó (100-120 ha méretű állandó tó). 3. ) A Csata-ér mélyvonulata, illetve a benne húzott 68. sz. mellékcsatorna. 4. ) A Nagy-fok-lapos főcsatornája (19. sz. főcs.) lehetséges oldalirányú árasztásokkal (töltésezés nélkül 83,50 mBf-ig árasztható). 5. ) A régi Seletka nevű vízállás Hunyadfalva alatt (kiépíthető lenne 84,0 mBf árasztásig). 6. ) A Fok-lapos medermaradványai a nagykörűi oldalon (a 19. sz. főcsatornával átvágva). 7. ) Ugyanazon medrek a hunyadfalvi oldalon (Háj-rét). 8. ) A terület legmarkánsabb tómedre a mintegy 100 ha összterületű Lapos-tó (max. 84,0 mBf-ig való feltöltése javasolt). 9. ) A 19. sz. Sulymos-laposi főcsatorna a Sulymos-laposba érkezik (ez ma is kijelölt belvíztározó, max. tározási szintje: 83,92 mBf), melynek állandó tóként való hasznosítása javasolt. 10. ) A 200 m széles Ős-Tisza mederben az Erecsei-ág (a 19. sz. csatorna folytatása). Egy érként funkcionáló laposabb, szélesebb, kanyargósabb csatorna 84,0 m Bf-ig feltöltve. 11. ) A szintén markáns mélyedésben futó Ivánkai-ág (20. sz. belvízcsat.) 84,0 mBf-ig feltöltve kitöltené a mintegy 20-50 m széles eredeti mélyvonulatot Nagykörű és Kőtelek határán. 12. ) A kőtelki részeket (Nagy-rét) még a Sulymosból induló belvízcsatorna felhasználásával lehetne bevonni. 1. sz. melléklet: Nagykörűi tájgazdálkodási tározó helyszínrajza A tájgazdálkodás célját kiszolgáló víz (akár feltöltés, árasztás, akár vízutánpótlás céljából) a Tisza jobbparti 99+975 tkm-be létesítendő vízbeeresztő zsilipen át jut be a mentett oldalra, a 20. számú belvízcsatornába. A vízszállítás természetesen a tiszai vízállásfüggvénye. A 2,0 m3/s-os vízhozam egy 10 napos tartósságú árhullámból kb. 1,5 millió m3 víztömeget jelent a tározótér kb. 300 ha-os területén, a feltöltés maximális szintje 84,00 mBf. 3
