A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Háfra Mátyás, Pap Zsanett, Galicz Éva, KÖTIKÖVIZIG: A Tisza részvízgyűjtő egységes vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésének lehetőségei
A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ EGYSÉGES VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEI HÁFRA MÁTYÁS, PAP ZSANETT, GALICZ ÉVA Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. ELŐZMÉNYEK A VKI hazai bevezetése és a jogharmonizáció során jelentős rendelkezés született az ágazatban, amelyek alapvetően meghatározzák, vagy meg fogják határozni az ágazat közép és hosszú távú jövőjét. Ha ezeket, a rendeleteket, jogszabályokat komolyan vesszük, és miért ne vegyük komolyan, az előttünk álló feladatok jelentős mértéket öltenek. A jogszabályokban nevesített és felesőséggel kijelölt intézmények a jelenlegi formában véleményem szerint alkalmatlanok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek előírt tartalomban és minőségben határidőre történő tervezés elvégzésére. Hangsúlyozni kívánom a tervezés szót, ami egyben valamiféle felelősséget és tudatos megvalósíthatóságot is jelent, tehát mellőzi a megvalósíthatatlan álmokat, reális, valós és elérhető célokat fogalmaz meg. Hazánk két ország jelentésen van túl, amelyhez jelentős munkával a területi szervezetek szakemberei is hozzájárultak. Természetesen, ezeknek a jelentéseknek az ország vízviszonyait jellemezve kell egységesnek lenniük, ezért nem minden esetben látjuk visszatükröződni a vízgyűjtő területeket jellemző helyi sajátosságokat, vagy a mérésekkel is alátámasztott vízviszonyokat. Úgy gondoljuk, hogy ilyenkor az egységes vezérlő elvet alkalmazva, esetleg kevesebb információra támaszkodva, valamely külső tervező intézet átértékelve a kapott adatokat, hozza, hozta meg döntését. Ilyenkor a területi szakemberekben átértékelődni látszik a hitt abban az értelemben, hogy a munkája elérte célját és megérte a beinvesztált időt. A területi szervezeteknél jelenleg még nagyon csekély munka indult meg a vízgyűjtőgazdálkodási tervek elkészítése vonatkozásában, főleg a fentebb említett okok és a céltudatos egységes tervezési munka irányításának hiánya miatt. A vizigek (a kijelölt felelősei) a tervezési alegységek, részegységek és részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítéséért. Az előttük álló feladatok jelentősek. Olyanok, melyek volumene és az eddigitől jóval eltérőbb mássága (vízgazdálkodási és biológiai szempontú szemlélet alkalmazása, közakarat érvényesítés, nyilvánosság, stb...) jelentősen meghaladják a többi érdekelt területi szervek ehhez szükséges kapacitásait. Külső szakértők, tervezők nélkül a meghatározott feladatokat nem tudják elvégezni. A feladat nagyságát az jellemzi, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási terveknek a vízgyűjtő területek sajátosságait is figyelembe véve egységesnek kell lennie, melyeket térségekként, régiókként is, a társadalom minden résztvevője számára is el kell fogadtatni, a céloknak és fejlesztéseknek közmegegyezésen kell alapulni. Nehezítő körülmény, hogy eltérőek a tervezésben részt vevő szervezetek strukturáltsága, és a szakember kapacitás is. Nem beszélve arról a tényről, hogy mind ezt az alapfeladatokon felül kell végezni. A szervezeteken belül még mindig nincs egységesen kialakított egység (csoport, osztály), amely a folyamatok szervezéséért, irányításáért felelős. A feladatok körvonalazódnak, de konkrét részhatáridők, felelősök nincsenek ezekhez rendelve, így a megvalósítás és a komolyabb szervezés is odázódik. Ezért úgy gondoltuk, hogy a Tisza részvízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésére (KÖTIKÖVIZIG a kijelölt felelős) elkészítünk egy egységes tervezési ütemtervet, amelyet az 1
