A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízitársulatok elöntött területi felméréseinek egységesítése
VÍZITÁRSULATOK ELÖNTÖTT TERÜLETI FELMÉRÉSEINEK EGYSÉGESÍTÉSE FEHÉR FERENC Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége 1. Bevezetés Az 1995. évi LVII. törvény, és a vonatkozó kormányrendeletek előírják a vízitársulatok számára, hogy saját műveiken a vizek kártételei ellen védekezzenek. A védekezés fontos célja az elöntések elleni fellépés, az elöntött területek kialakulásának megakadályozás, az elöntésben lévő víztömeg csökkentése, elvezetése. Elöntések síkvidéken, belvízjárta, mély fekvésű területeken (belvízi elöntések) és dombvidéken, kisvízfolyások árhullámai esetén (helyi vízkár) egyaránt előfordulnak. A vízitársulatok a védelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az érdekeltségi területükön lévő, a csapadékból származó (belvíz jellegű) elöntéseket. Ezek az adatok a napi-, heti- és dekádjelentésekben szerepelnek. A védekezésről szóló összefoglaló jelentésben a társulatok elöntési adatsorokat is közölnek, kiemelve a társulat területén jelentkező maximális elöntés nagyságát és időpontját. Az elöntött területek adatait abból a szempontból is bontják, hogy az elöntés szántón, vetésen, valamilyen évelő növényen (összességében tehát szántóföldi kultúrán), vagy rét-legelő területen, esetleg művelésből kivett területen jelentkezik-e. A vízitársulatok által a védelmi munka során jelentett elöntött terület nagyságok több esetben lényegesen eltértek a más forrásokból (falugazdászoktól, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoktól) származó adatoktól. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízta a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségét, hogy mérje fel az elöntött területekre vonatkozó vízitársulati adatok keletkezését és dolgozzon ki egységes módszert az elöntési adatok felvételére (Fehér, 2006.). 2. Vízitársulatok védelmi munkája A vízitársulatok védelmi munkájukat védelmi tervük alapján végzik. Az 1997. évi miniszteri rendeletnek megfelelően általában 1999. nyarára készültek el a vízitársulati védelmi tervek. A védekezés tapasztalatai alapján a tervek rendszeresen felülvizsgálatra kerültek és a tapasztalatokat a társulatok beépítették. A védelmi tervek felülvizsgálatát a védekezést korábban koordináló Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének titkársága is szorgalmazta, és a korszerűsítést, az új tapasztalatok beépítését célzó lépéseket is felmérte (Lőrincz - Fehér, 2002.). Ennek alapján a VTOSZ a védelmi tervek korszerűsítéséről egy anyagot állított össze, amelyet segédanyagként adott át a vízitársulatoknak (Vízitársulati védelmi tervek korszerűsítése, VTOSZ 2006.). A vízitársulatok védelmi tervében részletes információk találhatók a társulat érdekeltségi területéről, a művelési ágakról, a természetföldrajzi adottságokról, a vízrendszerről illetve a csatornarendszerről. A vízitársulat műveiről részletes nyilvántartások vannak a védelmi tervben. Információk vannak a védelmi szempontból kritikus helyekről, a kritikus helyen lévő művekről (vonalas létesítmények, szabályozó berendezések, egyéb műtárgyak, átemelők, szivattyúzási helyek, stb.). Adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy a kellő védelmi intézkedéseket meg lehessen hozni, adott térségben a prioritásokat ki lehessen jelölni.
