A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A 2006. évi vízitársulati belvízvédekezés tapasztalatai
A teljes védelmi időszakot áttekintve azt lehet megállapítani, hogy a védelmi munkák eléggé igénybe vették a vízitársulatokat. Már a védelmi fokozat fenntartásának elhúzódó hossza is erre utal. Kivéve azt a néhány társulatot, ahol csak január elején vagy márciusban volt érdemi védekezés a védelmi munkákba bekapcsolódott vízitársulatok döntő száma (24 vízitársulat) legalább öt hónapos, ezek közül többen hat hónapot meghaladó védekezésben vettek részt! 3.2. A legfontosabb védelmi munkák A vízitársulatok védelmi tevékenysége a 2006. I. félévi védekezés során négy fő csoportba volt sorolható:- prevenció: vonalas létesítményeken történt beavatkozások a megfelelő szelvényállapotok kialakítása érdekében;- szivattyúzás: jegyzett tőkébe tartozó és átvett szivattyútelepek üzemeltetése, vízátemelés;- vízkormányzás, tározás: kiépített és ideiglenes tározók igénybevétele, vízvisszatartás, a prioritásoknak megfelelő vízelvezetés biztosítása;- közvetlen védelmi beavatkozások: vízfolyási akadályok elhárítása (jég- és hódugók, feliszapolódás, hordalék, uszadékok eltávolítása), kritikus műtárgyak mellett megkerülő szakaszok építése, mobil szivattyúzás, stb. A szivattyúzás országos adatait az 4. számú ábrán mutatjuk be. Nem elemeztük részletesen a 2006. januári helyzetet, mert a belvíz gyors lefagyását követően a szivattyúzás lehetősége esetlegessé vált. Így az elemzések tulajdonképpen a február közepén bekövetkezett felmelegedéstől és csapadékhullástól kezdődnek. A heti belvízátemelés nagysága nagyon gyorsan, kb. 2 hét alatt futott fel 25 millió m3 értékre. Mivel ekkor még a belvíznek volt utánpótlása, az elöntés, az elöntésben lévő víztömeg is növekedett, a többletvíz viszonylag könnyen elért a szivattyútelepekhez. Így a következő két hétben a szivattyúzási kapacitás növelhető volt és elérte a heti 33 millió m3-es csúcsot. Ez a kapacitás a vízutánpótlás hiánya miatt azonban nem volt tartható. Maguk a belvízrendszerek mintegy 24 millió m3/hét vízszállítására képesek és erre viszonylag gyorsan beálltak. A víztelenítés a következő négy héten (!!) ezen a kapacitáson (22-24 millió m3/hét) folyt, miközben az elöntött területben mintegy 45 ezer hektár csökkenés következett be. Csak 2006. április 22-ét követően csökkent le az átemelt víztömeg, fokozatosan, mintegy 6 hét alatt 17 millió m3/hétről 2 millió m3/hétre. Ezt követően még egy csúcs alakult ki: június 3. és 16. között 35 millió m3 átemelésére került sor, amivel mintegy 35 ezer hektár elöntés csökkenést lehetett elérni. Az összes átemelt belvíz mennyiségét 2006. február 11-től az 5. számú ábrán lehet nyomon követni. Az összegző görbe iránytangensén jól nyomon követhető az átemelés tendenciája, intenzitása. Az első időszak (2006. február vége - március köze között) meredek a görbe, az összes átemelt víztömeg gyors ütemben növekedett. Ezek után egy egyenletes emelkedés következett kisebb iránytangenssel (március közepe - április közepe). Májusban szinte stagnál az átemelés, majd jön egy újabb meredekebb szakasz a május végi - június elejei csapadékok hatására. 3.3. A védelmi költségek alakulása Annak érdekében, hogy egy dinamikus elemzést lehessen végezni (összevetve a jelentkező elöntésekkel és a fő védelmi lépést képező szivattyúzással), a vízitársulatok heti jelentéseiben szereplő heti (becsült) védelmi költségekkel végeztük az elemzést. A tapasztalatok szerint a védekező vízitársulatok védelmi költség becslése nagyon jó, a tényleges és a becsült védelmi költségek között eltérés csekély. A becslés tulajdonképpen az adott védelmi napon a védekezéshez használt kapacitások számbavételén alapszik, tehát a védekezés tényszámaira épül. További előnye az ilyen vizsgálatnak, hogy integrálja a 10
