A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Dajka István, Szőllősi Ferenc, FETIKÖVIZIG: Az üzemrend korszerűsítésének lehetőségei a Felsoszabolcsi belvízrendszerben
belül is igen változatos terep és domborzati adottságok jellemzik, sok volt tó-fenékkel. A 105-125 m.Bf. terepszintű Rakamazi és Zsurk-Vásárosnaményi fennsík területét, változatos homokdombok borítják, ahol csatornahálózat gyakorlatilag nincs. A terület fő esés iránya Kelet-Nyugati, ezen belül a Tisza és a Lónyay főcsatornától a terület közepén végig húzódó Belfő csatorna felé esik. A Belfő csatorna mentén a terepszint Záhonynál 102, Kisvárdánál 98, Tiszabercelnél 95 m. Bf. A belvízrendszer közepén lévő volt tófenekek szintje a tiszalöki duzzasztási szint alatt, 94,00-94,50 m.Bf-i magasságok körül találhatók. A terület talajai genetikai osztályozás szerint a Belfő öblözetben, a Tisza mentén nem karbonátos réti öntéstalajok, máshol barna, rozsdabarna erdőtalajok, réti öntéstalajok, lápos réti talajok, tőzeges kotus talajok, humuszos homok talajok váltakoznak, a fennsíki területeken nem karbonátos homok talajok és barna erdő talajok. Talajfizikai osztályozás szerint a fennsíki területeken túlnyomórészt homok, a Belfő öblözetben túlnyomórészt rossz vízgazdálkodású erősen kötött vályog, középkötött vályog, de homokos, tőzeges-kotus, agyagos talajú területek is nagyobb foltokban találhatók. A művelt réteg alatti szint túl nedves állapotban történt letaposása következtében fellépő tömődöttség, szerkezet leromlás a talajok vízbefogadó képességét tovább rontja. A területen lévő csapadékmérő állomások 1950-2006. évek átlagai alapján a csapadék havi összegét (mm) az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves Átlag 34 34 34 44 57 72 70 61 48 43 46 48 591 A legnagyobb éves csapadék 1966-ban volt 836 mm, melyet megközelített az 1998. évi csapadék 827 mm. A legkisebb csapadék a 1962-ben volt 363 mm. Tiszabercelnél a hóval borított napok száma átlagosan 33 nap, amely 0-76 nap között változott. A sokéves közepes hóvastagság 8,6 cm, a legnagyobb hóvastagságot, 64 cm-t és a legnagyobb hóvíztartalmat (112 mm) 1999. februárban mérték. A havi átlagos léghőmérséklet sokéves átlagát, valamint annak min. és max. értékeit a Kisvárdai meteorológiai állomás 1966 és 2006 közötti adatai alapján (°C) a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves Átlag-2.3 0.0 5.0 11.0 16.5 19.4 21.0 20.3 15.6 10.3 4.4-0.6 10.1 Max év 3.0 1988 4.3 1995 8.8 1990 14.9 2000 21.8 2003 24.2 1981 24.7 1994 25.3 1992 19.3 1994 14.1 1966 8.4 2000 3.0 1982 Min év-6.9 1985-8.2 1985-0.2 1987 7.4 1997 12.5 1980 16.3 1974 17.4 1979 17.3 1978 12.7 1996 7.6 1972-1.1 1988-5.2 1998 Évi napsütéses órák száma 1950-2000. Az uralkodó szélirány az észak-keleti és a dél-nyugati. A területen a talajvíz magas, különösen a Tisza mentén és a volt tófenekek alatt. Nyírségből és a környező fennsíki (Rakamaz, Zsurk-Vnaményi) területekről a talajvíz áramlás a vízgyűjtő közepe felé mutat. Az öblözetből nincs gravitációs kivezetés a Tisza magas vízállásai a felszín felett vannak, 40 év átlagában évente 32 napon keresztül. A sokéves talajvízszint jellemzői a Felsőszabolcs területén lévő talajvízkutak adatai alapján (cm, a kút peremétől) a 3. sz. táblázatban található. 3.táblázat 2
